Családi házak, utcák hálózzák be a kőbányai Királydomb egyik felét. Az itt lakók talán nem is sejtik, hogy milyen történelmi jelentőségű helyszínen laknak. A lovak itatására használt patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon harmincöt országgyűlést tartottak az Árpád-kortól kezdve, itt választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki a keresztes háborúnak meghirdetett, majd jobbágyfelkelésbe torkolló Dózsa György-féle hadművelet. Az utolsó rákosmezei országgyűlésre 1540-ben gyűltek össze a rendek, ám az ország három részre szakadása ellehetetlenítette a folytatást, a törökök kaszálónak használták. Reformkori nagyjaink újra felfedezték a helyszínt, és nemzeti történelmünk, szuverenitásunk egyik legfontosabb színhelyévé avatták, mint Kölcsey Ferenc a Rákos című versében.
Míg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, az anonymusi hagyomány szerinti első országgyűlés helyszíneként szerepel a nemzeti emlékhelyek listáján, a Rákos mezejét meg sem említik itt. Erre akarja felhívni a közvélemény figyelmét a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták), akik egy hosszú tanulmányt publikáltak a Rákosmező és a Királydomb történetéről, valamint pontos földrajzi elhelyezkedéséről.
– A Patrióták kezdettől fogva feladatának tartja, hogy részt vegyen a múlt feltárásában, a nemzeti emlékezet megőrzésében. A rákosmezei országgyűlések kérdésével már évek óta foglalkozik elnökségi tagtársunk, Kontos Gábor, de a források felgöngyölítésében a koronavírus miatti karantén hozta el az áttörést. A reformkorban sokak által megénekelt helyszín sorsának méltó rendezése az elmúlt kétszáz év nagy adóssága. A kezdeményezésünk támogatásához szeretnénk megnyerni az illetékes kőbányai önkormányzatot is, hiszen az a kerület múltjához is hozzátartozik, ezért levélben fordultunk polgármesterhez. A Királydomb igazán megérdemelné, hogy a nemzet emlékhelyei között tartsuk számon – mondta kérdésünkre Hetzmann Róbert, a patrióták elnöke.

Fotó: Fotó: Bach Máté
A Királydomb ugyan ma is megvan, félig-meddig bejárható, de területét egyre jobban visszaszorítják a folyamatosan épülő és terjeszkedő magánházak. A Patrióták tanulmányukban megjegyzik, hogy mintegy száz évvel ezelőtt a hely jelentőségét figyelmen kívül hagyó városvezetés a Királydomb legmeredekebb, délnyugati lejtőjén keresztülvezette a Nagyicce és a Váltó utcát, elfedve a domb természetes megjelenését, mint írják „a királydomb tengerszint felett 137 méteres, legmagasabb pontja ma a Nagyicce utca déli részén lévő családi házak kertjébe esik, a fennmaradó szabad helyen azonban még így is érezhetjük a magaslat nyújtotta kilátást és szabadságot. A kertek végében ott állunk tehát, ahol egykor királyokat választottak vagy éppen háború dolgáról döntöttek.”