időjárás 17°C Emőd 2022. augusztus 9.
logo

Eltűnhet a Királydomb?

Pataki Tamás
2020.04.25. 10:44
Eltűnhet a Királydomb?

Ahhoz, hogy Ópusztaszer a nemzeti emlékezet egyik fő helyszínévé váljon, elég volt Anonymus híres mondata: „Ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” De a Rákos mezején, a X. kerület Királydombnak nevezett részén dokumentáltan harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak, itt választották királlyá Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást is. Mégis, az ország egyik legfontosabb szimbolikus terét még egy emléktábla sem jelzi, sőt mindenki összekeveri a városligeti Királydombbal, alighanem az István, a király rockopera miatt. Az egykori rákosmezei országgyűlések helyszínének jó részét már beépítették, a még szabadon maradt területet is ez a veszély fenyegeti. A Magyar Patrióták Közössége szerint nem kellene veszni hagyni történelmünk egyik legfontosabb helyét. Hetzmann Róbert elnök azt mondta lapunknak, a Királydomb megérdemelné, hogy a nemzet emlékhelyei között tartsuk számon.

Családi házak, utcák hálózzák be a kőbányai Királydomb egyik felét. Az itt lakók talán nem is sejtik, hogy milyen történelmi jelentőségű helyszínen laknak. A lovak itatására használt patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon harmincöt országgyűlést tartottak az Árpád-kortól kezdve, itt választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki a keresztes háborúnak meghirdetett, majd jobbágyfelkelésbe torkolló Dózsa György-féle hadművelet. Az utolsó rákosmezei országgyűlésre 1540-ben gyűltek össze a rendek, ám az ország három részre szakadása ellehetetlenítette a folytatást, a törökök kaszálónak használták. Reformkori nagyjaink újra felfedezték a helyszínt, és nemzeti történelmünk, szuverenitásunk egyik legfontosabb színhelyévé avatták, mint Kölcsey Ferenc a Rákos című versében.

Míg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, az anonymusi hagyomány szerinti első országgyűlés helyszíneként szerepel a nemzeti emlékhelyek listáján, a Rákos mezejét meg sem említik itt. Erre akarja felhívni a közvélemény figyelmét a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták), akik egy hosszú tanulmányt publikáltak a Rákosmező és a Királydomb történetéről, valamint pontos földrajzi elhelyezkedéséről.

– A Patrióták kezdettől fogva feladatának tartja, hogy részt vegyen a múlt feltárásában, a nemzeti emlékezet megőrzésében. A rákosmezei országgyűlések kérdésével már évek óta foglalkozik elnökségi tagtársunk, Kontos Gábor, de a források felgöngyölítésében a koronavírus miatti karantén hozta el az áttörést. A reformkorban sokak által megénekelt helyszín sorsának méltó rendezése az elmúlt kétszáz év nagy adóssága. A kezdeményezésünk támogatásához szeretnénk megnyerni az illetékes kőbányai önkormányzatot is, hiszen az a kerület múltjához is hozzátartozik, ezért levélben fordultunk polgármesterhez. A Királydomb igazán megérdemelné, hogy a nemzet emlékhelyei között tartsuk számon – mondta kérdésünkre Hetzmann Róbert, a patrióták elnöke.

Egy része még beépítetlen. A Magyar Patrióták Közössége szerint emlékművet kellene állítani az elfeledett történelmi helyszínen
Fotó: Fotó: Bach Máté

A Királydomb ugyan ma is megvan, félig-meddig bejárható, de területét egyre jobban visszaszorítják a folyamatosan épülő és terjeszkedő magánházak. A Patrióták tanulmányukban megjegyzik, hogy mintegy száz évvel ezelőtt a hely jelentőségét figyelmen kívül hagyó városvezetés a Királydomb legmeredekebb, délnyugati lejtőjén keresztülvezette a Nagyicce és a Váltó utcát, elfedve a domb természetes megjelenését, mint írják „a királydomb tengerszint felett 137 méteres, legmagasabb pontja ma a Nagyicce utca déli részén lévő családi házak kertjébe esik, a fennmaradó szabad helyen azonban még így is érezhetjük a magaslat nyújtotta kilátást és szabadságot. A kertek végében ott állunk tehát, ahol egykor királyokat választottak vagy éppen háború dolgáról döntöttek.”

A Királydombnak nincs sem történelmi, sem tájvédelmi védettsége, így sorsa valószínűleg a lassú, de elkerülhetetlen beépítés. Annál is inkább, mivel a X. kerület szabályozási tervé­ben a Királydomb beépítésre szánt területként szerepel. Hetzmann Róbert szerint a Királydombot úgy visszaállítani, ahogy ötszáz éve volt, már nyilvánvalóan nem lehet. De hiányzik onnan egy emlékmű, ahogy erre már Boráros János, Pest városának egyik magyar érzelmű tanácsosa is javaslatot tett majd két évszázada.

– Ennek a majdani emlékműnek méltó környezetet kell biztosítani, tehát amit lehet, célszerű lenne megőrizni a Királydomb még be nem épített részéből. Ha a javaslatunkat meghallgatják, nagy megtiszteltetés lenne egyesületünknek, amennyiben részt vehetnénk az emlékhely kialakításában, akár közadakozással is elősegítve annak létrejöttét. Fontos, hogy a magyar fiatalok megismerjék és megszeressék múltjukat, mert egészséges öntudatra van szükségünk ahhoz, hogy emelt fővel, egyenes gerinccel élhessünk a Kárpát-medencében – mondta az elnök.

A Magyar Patrióták Közössége szerint a Királydomb még szabadon álló részeit akár be lehetne vonni a 164 hektáros Felsőrákosi-rétek természetvédelmi területbe, amelynek nyugati határa éppen a Királydomb keleti részénél ér véget, de akár egy különálló, védett szigetként is megállná a helyét.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.