Az utolsó nevezetes esemény volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban az egyhónapos bezárás előtt a Leszek haláltól ronthatatlan címmel rendezett Ratkó József-emlékkonferencia.
A József Attila-díjas költő halálának tavaly volt harmincadik évfordulója, de különböző nehézségek miatt idei őszre tolódott a Ratkó József költő emlékére rendezett konferencia. A könyvtár a társszervező Nyíregyházi Egyetem nyelv- és irodalomtudományi intézetével együtt már a harmadik ilyen összejövetelt rendezte meg a Nyírség nagy irodalmárai tiszteletére. Korábban Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond munkásságát tekintették át hasonló alkalomkor.
A könyvtár YouTube-oldalán videón is közreadott konferencián a hallgatóság megismerkedhetett az Istentapasztalat(lanság) és a hiányérzet összefüggéseivel Ratkó lírájában, a nyersesség és az emelkedettség katartikus szimbiózisával a költő Segítsd a királyt! című drámájában. Más előadás Ratkó József egyéb drámáit boncolgatta, Szophoklész és 1956 a Ratkó-drámákban címmel. Többen a költő nyelvezetét, verseinek a népdalhoz való viszonyát, verstani jelenségeit, emberi magatartását, illetve műfordítói tevékenységét elemezték.
Többször is szóba került Ratkó József Segítsd a királyt! című drámája, amelyet a nyíregyházi Móricz Zsigmond és a debreceni Csokonai színház is bemutatott. Ebben Szent István királyunkat az után ábrázolja, amikor fia szerencsétlen halálával megszakadni látszik a jogfolytonosság, ismét felmerül, hogy jó lesz-e a Nyugathoz csatlakoznunk, vagy inkább maradjuk a Keletnél. Az elemzők szerint a vívódás ábrázolásában szerepet játszott a költő szeretett fiának tragikus halála is. Az is kitűnt, hogy igazi közéleti költőről beszélnünk, akit nem tekintett el az ötvenes-hatvanas évek társadalmi ellentmondásaitól. Átjön ez a miniszter nagynénjéről (Ratkó Anna miniszter, akinek e nevéhez fűződik az abortusztilalommal teljes Ratkó-korszak és az ötvenes években az 1956-ig születetett Ratkó-gyerekek) írt szatirikus versében, de más művekben is. Érdekes követni azt az utat, amelyet a költő bejárt a kezdeti nyers-nyakas lírától a népdalra is hasonlító tudatos versekig.
