Mennyből az angyal az Esterházy-kastély csodavilágában

A fejedelmi színvonalú operaház szinte mindenki előtt nyitva állt, a korban példátlan módon a herceg kegyéből bárki szabadon látogathatta.

Az egykori eszterházi operaház makettje Fotó: eszterhaza.hu

Olvasóink már megszokhatták, hogy időről időre hírt adunk a fertődi Esterházy-kastélyról. Hol az Eszterháza Központ által szervezett eseményekről számolunk be, hol a kastéllyal vagy egykori lakóival kapcsolatos érdekességeket osztunk meg önökkel. Invitáltuk már olvasóinkat tematikus sétákra a Cziráky Margitról elnevezett rózsakertbe; az Esterházy-kastély parkja és a kapcsolódó táj megismerésére a Történeti kertek, kastélyparkok napjai nemzetközi program keretében; írtunk a kastély fejlesztéséről, és arról is, hogyan készülnek a karácsonyi ünnepekre Eszterházán; arról is szó volt, mik teszik páratlanná a fertődi Esterházy-kastélyt; nemrég pedig a kastély építtetőjéről, Esterházy „Fényes” Miklósról osztottunk meg önökkel néhány ritkán hallott érdekességet.

Az Esterházy család fraknói ágából származó, 1714-ben született Esterházy Miklós József császári és királyi tábornok ragadványneve nem véletlenül volt „Fényes” vagy „Pompakedvelő” Miklós. 1762-ben ő lett az ötödik Esterházy herceg, miután bátyja, Esterházy II. Pál Antal utód nélkül elhunyt. A hercegi cím mellett a vagyont is megörökölte, így még abban az évben megkezdte a lakhelyéül szolgáló régi vadászkastély átépítését, illetve kibővítését, aminek eredményeként megszületett az új rokokó kastély, a „magyar Verszália”, amelyben a pompakedvelő herceg csak a legjobbal érte be, legyen szó berendezési tárgyakról, korabeli technikai vívmányokról vagy meghívott művészekről. (Az 1766-ban elkészült a kastély szomszédságában új falu született, a ma Fertőd részét képező Eszterháza.)

Az új kastélyban csak télen volt csend, kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek a vendégsereg szórakoztatására. Természetesen ez alól a böjti időszakok kivételt jelentettek. Viszont nemcsak a főúri látogatások során játszották az előadásokat Eszterháza operaházában és bábszínházában, hanem szabályos évadokban. A prominens látogatások közül a legkiemelkedőbb Mária Terézia vendégeskedése volt: a magyar királynő 1773. szeptember 1–2-án tekintette meg „Fényes” Miklós csodavilágát. Ebből az alkalomból nyitották meg a Marionettszínházat a Joseph Haydn vezényelte Philemon és Baucis című német báboperával.

Az egykori eszterházi operaház makettje és a Pietro Travaglia által tervezett ruhák modern replikái:

A mesébe illő épület belső terét grottaként, azaz műbarlangként képezték ki kavicsokból, kagylókból és csigákból, falait festéssel díszítették, a vízi világot csobogók idézték meg. A régészeti ásatások során 2005-ben egy faunfejet is találtak itt.

Az ásatások során talált faunfej
Fotó: eszterhaza.hu

A fejedelmi színvonalú operaház – melynek mintája a schönbrunni kastély színháza volt – szinte mindenki előtt nyitva állt, a korban példátlan módon a herceg kegyéből bárki szabadon látogathatta.

A művészi színvonalat olyan nevek biztosították, mint a díszleteket és a jelmezeket tervező milánói Pietro Travaglia és Joseph Haydn, a vonósnégyes műfajának egyik legnagyobb alakja, aki az udvari zenekart vezette.

Az operaház pincéjében és padlásán különféle berendezések, valóságos csiga- és kötélerdő volt, aminek segítségével a díszleteket tudták mozgatni, és még az is lehetséges volt az épületben található emelő-süllyesztő szerkezet segítségével, hogy váratlanul leereszkedjen a mennyezetről a színpadtérre egy „angyal”.