Hollywoodi magyarok, magyarok Hollywoodban

„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned.” E mondást, azt hiszem, mindnyájan ismerjük. Hogy kitől származik, az tisztázatlan, talán a leginkább az a legenda tartja magát, miszerint George Cukor irodájának falát ékítette a figyelmeztetés. A magyar származású – édesapja Nagykállón, édesanyja Tokajban látta meg a napvilágot –, New York-i zsidó közegben született rendező nevéhez olyan klasszikus hollywoodi mozik kötődnek, mint a Gázláng vagy a My Fair Lady. Ám most nem az álomgyári legendáról szólunk, hanem az álomgyár alapítóiról: Adolf Zukorról és William Foxról, akikről impozáns kötetek jelentek meg a Magyarok Hollywoodban sorozat részeiként, Kollarik Tamás és Takó Sándor szerkesztésében.

A kötetek egyik szerkesztője, Kollarik tamás Fotó: Bach Máté

– Janovics Jenő színészként került Kolozsvárra, ahol később színigazgató lett, majd a közeli Szászfenesen felépítette „Mozifalvát”, miként a korabeli híradások fogalmaztak. Kolozsvár egyik legvagyonosabb polgárává küzdötte fel magát, egész kis birodalmat épített fel. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha nincsen Trianon, ha nincs az I. világháború, meglehet, hogy Kolozsvár és környéke válik Európa Hollywoodjává. Janovics minden idők egyik legnagyobb magyar filmkészítője, Nemeskürty Istvánhoz mérhető életművel.

A kötetek egyik szerkesztője, Kollarik Tamás
Fotó: Bach Máté

Hollywood története tulajdonképpen egy 1915-ös perrel kezdődött, amikor Edison gigacégével szemben összeálltak a filmes vállalkozók, köztük Adolf Zukor és William Fox. A vád a Motion Picture Patents Company ellen úgy szólt, hogy megsértette a trösztellenes törvényt, lévén kilenc vállalatával és tizenhat szabadalmával teljesen kezében tartotta a filmipart.

– William Fox még nem volt egyéves, akikor szülei kivitték Amerikába – kezdett Kollarik Tamás a másik mozicézár életútjának ismertetésébe. – Szerény körülmények között nőtt fel, de már kamaszkorában látszott üzleti érzéke, első dollárjait azzal kereste meg, hogy sok esernyőt összevásárolt, majd eső esetén jó pénzért továbbadta a Broadway színházaiból kilépőknek.

A szerkesztő elárulta: Foxról úgy tartják, a hangosfilm atyja. 1926-ban indította a hangos filmhíradókat, amelyeket egészen 1963-ig vetítettek. Az első dátumot tartják a hangosfilm születésének.

– Az 1929-es első Oscar-átadón Zukor és Fox egy-egy filmje kapott szobrot. Fox 1952-ben halt meg, amikor már két évtizede nem dolgozott a filmiparban, mivel a gazdasági válság miatt birodalma összeomlott, Adolf Zukor 1976-ban, 103 éves korában hunyt el mint ünnepelt filmlegenda – mesélt Kollarik Tamás az ellentétes életutakról, amelyekről egész estés dokumentumfilmet készítenek. A forgatókönyv elkészült, több mint egy évtizedes kutatás és munka áll mögötte, s olyan segítőtársakkal dolgoznak, mint az Emmy-díjas Csupó Gábor vagy az Oscar-díjas Rófusz Ferenc.