időjárás 2°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Hollywoodi magyarok, magyarok Hollywoodban

Ditzendy Attila
2021.05.20. 06:18
Hollywoodi magyarok, magyarok Hollywoodban

„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned.” E mondást, azt hiszem, mindnyájan ismerjük. Hogy kitől származik, az tisztázatlan, talán a leginkább az a legenda tartja magát, miszerint George Cukor irodájának falát ékítette a figyelmeztetés. A magyar származású – édesapja Nagykállón, édesanyja Tokajban látta meg a napvilágot –, New York-i zsidó közegben született rendező nevéhez olyan klasszikus hollywoodi mozik kötődnek, mint a Gázláng vagy a My Fair Lady. Ám most nem az álomgyári legendáról szólunk, hanem az álomgyár alapítóiról: Adolf Zukorról és William Foxról, akikről impozáns kötetek jelentek meg a Magyarok Hollywoodban sorozat részeiként, Kollarik Tamás és Takó Sándor szerkesztésében.

A Zukor-kötet önéletrajz, míg a Fox-önéletrajz Upton Sinclair munkája, akit ismerhetünk a Tragacskirály, a Petróleum vagy A mocsár című regényei okán. Adolf Zukor a Paramount stúdió, William Fox, avagy Fried Vilmos a 20th Century Fox alapítója. Fox Tolcsván született, ahol George Cukor anyukája, méghozzá mindössze öt esztendővel később. (Persze nem találkozhattak, mivel családja csecsemő korában az USA-ba vitte.) Közös még mindannyiuk zsidó származása. Ám nem ezért hagyták el szülőföldjüket, amelyhez halálukig ragaszkodtak. De átadom a szót Kollarik Tamásnak.

– Zukor minden évben negyven dollárt küldött szülőfalujába, a házasulandó fiataloknak, illetve felújította a református iskolát. Mindketten halálukig őrizték magyarságukat.

A szerkesztő elárulta: Zukor Adolf 14 esztendősen, 1887-ben árvaságra jutott, így, mellényzsebébe varrva az árvasági segélyt, a 40 dollárt, kivándorolt Amerikába. Ezért ekkora összeget utalt át később Ricsére.

S hogy az mennyit ért? Nos, a korabeli osztrák–magyar forint pénzárindexe a mostani forintunk több mint három és félezerszerese.

De folytassa a szakember: – Zukor kezdetben segédmunkásként kereste kenyerét, olykor heti két dollárt is, később beállt egy szűcsmester mellé, akitől kitanulta a szakmát, közben esti iskolába járt – ahogy önéletrajzában írja, „New Yorkban bokszoltunk, baseballoztunk, magyar dalokat énekeltünk és esti iskolába jártam”, és szépen gyarapodott a vagyonkája. Így képes volt befektetni a hódító útját akkortájt megkezdő filmbe, egész pontosan a nickel­odeonba, az ötcentes mozikabinba.

– „Nézz előre, kockáztass sokat!”– hangzott jelszava – idézte Kollarik Tamás, hozzáfűzve: neki köszönhető a teljes egészében szerkesztett film, amibe producerként beszáll. Ez az Erzsébet királynő című francia, Sarah Bernhard főszereplésével készült nagyjátékfilm volt.

– Úgy tartják, ő a játékfilm atyja. 1949-ben Oscar-életműdíjat kapott, amire azt írták: az amerikai játékfilm atyja. Emellett a sztár- és stúdiórendszeré is. Hollywood előtt a filmipar központja Európában székelt, köztük Magyarországon, ezért kis kolozsvári kitérőt tettünk beszélgetőtársammal.

– Janovics Jenő színészként került Kolozsvárra, ahol később színigazgató lett, majd a közeli Szászfenesen felépítette „Mozifalvát”, miként a korabeli híradások fogalmaztak. Kolozsvár egyik legvagyonosabb polgárává küzdötte fel magát, egész kis birodalmat épített fel. Gondoljunk bele, mi lett volna, ha nincsen Trianon, ha nincs az I. világháború, meglehet, hogy Kolozsvár és környéke válik Európa Hollywoodjává. Janovics minden idők egyik legnagyobb magyar filmkészítője, Nemeskürty Istvánhoz mérhető életművel.

A kötetek egyik szerkesztője, Kollarik Tamás
Fotó: Bach Máté

Hollywood története tulajdonképpen egy 1915-ös perrel kezdődött, amikor Edison gigacégével szemben összeálltak a filmes vállalkozók, köztük Adolf Zukor és William Fox. A vád a Motion Picture Patents Company ellen úgy szólt, hogy megsértette a trösztellenes törvényt, lévén kilenc vállalatával és tizenhat szabadalmával teljesen kezében tartotta a filmipart.

– William Fox még nem volt egyéves, akikor szülei kivitték Amerikába – kezdett Kollarik Tamás a másik mozicézár életútjának ismertetésébe. – Szerény körülmények között nőtt fel, de már kamaszkorában látszott üzleti érzéke, első dollárjait azzal kereste meg, hogy sok esernyőt összevásárolt, majd eső esetén jó pénzért továbbadta a Broadway színházaiból kilépőknek.

A szerkesztő elárulta: Foxról úgy tartják, a hangosfilm atyja. 1926-ban indította a hangos filmhíradókat, amelyeket egészen 1963-ig vetítettek. Az első dátumot tartják a hangosfilm születésének.

– Az 1929-es első Oscar-átadón Zukor és Fox egy-egy filmje kapott szobrot. Fox 1952-ben halt meg, amikor már két évtizede nem dolgozott a filmiparban, mivel a gazdasági válság miatt birodalma összeomlott, Adolf Zukor 1976-ban, 103 éves korában hunyt el mint ünnepelt filmlegenda – mesélt Kollarik Tamás az ellentétes életutakról, amelyekről egész estés dokumentumfilmet készítenek. A forgatókönyv elkészült, több mint egy évtizedes kutatás és munka áll mögötte, s olyan segítőtársakkal dolgoznak, mint az Emmy-díjas Csupó Gábor vagy az Oscar-díjas Rófusz Ferenc.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.