Felavatták továbbá az arborétum bejáratához készített székelykaput, Kádár Ferenc munkáját is. A marosvásárhelyi származású operaénekes, keramikusművész, aki korábban lapunknak is nyilatkozott a munkásságával kapcsolatban, röviden beavatta a megjelenteket a székelykapuk eredetének történetébe, szimbólumrendszerébe. A Székely Népi Együttes tagjaként járta egykor Erdély földjét és sokat beszélgetett helyiekkel, mely folytán olyan ismeretekre tett szert az eredetileg naptárkapuként funkcionáló székelykapukról, amelyeket addig sehol máshol nem hallott. Ezeket a hagyományokat használta fel az arborétum kapujának megfaragásakor.
Mikor több mint fél évszázaddal ezelőtt létrehozták a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot, az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy egy olyan erdőkezelési modellt kell megvalósítani, amely a természet és a táj védelme mellett előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét – közölte Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója. A Pilis kifejezetten bővelkedik kulturális örökségben; számtalan történelmi és szakrális hely van a területen, valamint az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúrájával rendelkezik. Ezt a szellemiséget képviseli a Szent II. János Pál emlékének szentelt kereszt, valamint a székelykapu is, amely az egységet is szimbolizálja a természettel és a honfitársainkkal egyaránt.
– Milyen érzéseket kelt bennünk ma Trianon? – tette fel a kérdést Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, aki szerint a fájdalomra kétféleképpen reagálhatunk; átadjuk magunkat neki, vagy büszkén tekintünk a jövőbe, hiszen olyan száz év áll mögöttünk, amelyet a világon egyetlen más nemzet sem élt volna túl, és még így is többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk tőle. Még mindig itt vagyunk és itt is maradunk – szögezte le, hozzátéve, hogy a kormány külpolitikájában szövetségeket épít, és a régió felemelkedésén dolgozik. A külhoni magyarsággal kapcsolatban pedig az álláspont változatlan; nem Budapestről kívánják megmondani, mi a jó nekik, hanem megkérdezik, hogy mivel tudják segíteni őket a szülőföldjükön.
