Művészi párbeszédek a villában

Henri Matisse elképesztően sokoldalú művész volt, erről meggyőződhetünk a Szépművészeti Múzeum tárlatán, amely október közepéig tekinthető meg, s a francia festő életművét több mint százötven alkotáson keresztül mutatja be. Matisse sokoldalúságát, valamint David Hockney brit festő művészetére gyakorolt hatását igazolják azok a művek, amelyeket a nizzai Matisse Múzeum Hockney–Matisse – Megtalált paradicsom című kiállításán csodálhattunk meg.

Fotó: Petrovics Gabriella

Arcok és ablakok 

Claudine Grammont kurátor egy-egy hívószó, tematika köré csoportosította az alkotásokat, külön szekciót szentelt például a fauvizmusnak, amelynek Matisse a vezetője lett, Hockney művészetében pedig az 1980-as évek elején fedezhetjük fel hatását. A fauvizmus a XX. század festészetének első fontos izmusa volt. A fauve-ok a színek térhatást keltő tulajdonságait kutatták, lemondtak a perspektíva alkalmazásáról. A kép felületén kétdimenziós, tiszta színfoltokat alkalmaztak.

A portrék mindkét művész pályáján jelentős helyet foglalnak el, s közülük néhányat meg is tekinthettünk a tárlaton. Hockney szerint a festett portrék sokkal érdekesebbek, mint a fényképes portrék, hiszen egy másik ember lefestése mélyen bennünk van, mindenkit az arcok érdekelnek. Fentebb pedig többek között az ablaktematika is előkerült. Mint tudjuk, Matisse művészetében az ablak gyakran visszatérő motívum, és Hockney több alkotásán, köztük a Két váza a Louvre-ban (1974) című képen is megjelenik.

Élénk színek a kertben

Az emberi test térrel való kapcsolata is foglalkoztatta mindkét művészt: Matisse a női aktokra fókuszált, amelyeket rajzokon, festményeken és szobrokon jelenített meg, s ennek ellenpontjaként a kiállítás Hockney férfiakt­jait mutatja be. Környezetére fokozottan odafigyelve Matisse és Hockney is különösen kötődik bizonyos tárgyakhoz: a székhez vagy a fotelhez, melyeket egy-egy belső teret, műtermet, stúdiót ábrázoló képen láthattunk. A tárlat utolsó egységében a buja kertek kerülnek a középpontba. Itt egyebek mellett Hockney Kaktuszkert III (2003) című festményének élénk színei ragadták meg figyelmünket, illetve az, hogy ezt a képet akár Matisse is festhette volna, hiszen találunk nála hasonlót.

A kiállítás végéhez érve világossá vált, hogy számos közös ponton egymásba kapcsolódik Matisse és Hockney művészete. Például a francia Riviéra is párhuzamba állítható Kaliforniával, mivel az úszómedence, az ablakok és a buja kertek témája mindkét helyszínen megjelent. Hockney alkotásai tehát nem állnak távol Matisse műveitől, legyen szó rajzainak tiszta vonalai­ról, tájképeiről, a modellhez való viszonyáról. Emellett színhasználatukban is számos hasonlóságot találtunk.

Ha épp Nizzában vagy a francia Riviéra más városában járnak, ne hagyják ki a Hockney–Matisse-tárlatot, amely szeptember 18-ig látogatható.

Borítókép: a nizzai Matisse Múzeumban megtekinthető kiállítás egy részlete (Fotó: Petrovics Gabriella)