időjárás 7°C Nándor 2021. October 19.
logo

Olyan, mintha a Jupiterhez csatolnának egy marsi falut

Pataki Tamás
2021.07.09. 06:18
Olyan, mintha a Jupiterhez csatolnának egy marsi falut

– A Szovjetunió megszűnésével a kelet-európai problémák leértékelődtek, ezért is fontos, hogy ne csak a politika színterén legyünk jelen a világban, hanem kulturálisan is, a saját magyar történetünkkel – mondta Zelei Miklós író, újságíró. A kettézárt falu című könyvéből írt Zoltán újratemetve színdarabját egy csehországi színházi fesztiválon mutatják be németül és csehül. A világhírű falu jelenéről, az ihatatlan sörről és arról beszélgettünk, hogy ami Nyugaton abszurd, az nálunk realizmus.

– Ha egy marslakónak kellene elmagyaráznia pár mondatban, hogy mi történt Nagyszelmenccel és Kisszelmenncel a XX. században, hogyan mondaná el?

– Három történet van a válaszban. Az első, amikor az ikerfalut az első világháború utáni Párizs környéki békékkel Csehszlovákiához csatolták. Képzelje el, kedves marsi barátom, hogy szülőfaluját a Vérszemű csillagról kérdezés nélkül áthelyezik a Jupiterre, és ettől fogva nem marslakónak, hanem jupiterlakónak kell neveznie magát. Ha erre nem hajlandó, akkor kilakoltatják a hideg űrbe. A következő történet, amikor a második világháborús döntések következtében rövid időre újra megpihenhet a Mars-béli falujában a Magyarországhoz visszakerült Szelmencen. De nem volt elég óvatos! Mert amíg a háború végén a kisszelmenci rokonoknál pihent, ez a harmadik történet: amelyben Kisszelmencet a Szovjetunióhoz csatolták. Az űrhajója ellenben az újra Csehszlovákiának jutott Nagyszelmencen maradt. De nem mehet el érte, hogy kirepüljön az űrbe, mert mindenkinek ott kell maradnia, ahol a határhúzás pillanatában volt.

Úgyhogy magából, kedves barátom, a volt marslakóból, a volt jupiterlakóból szovjet ember lesz: ami egyenlő azzal, hogy a világegyetemen kívülre helyezik, a céltalanság társadalmába. És ennél semmi sincs rettenetesebb.

Ezt Mihail Bulgakovtól Alekszandr Szolzsenyicinig több világirodalmi nagyság hitelesen állítja.

– Mikor járt utoljára Nagyszelmencen?

– A járvány előtt. A kettézárt falu újabb bővített kiadását csinálom, mert ez egy végtelen történet. Amíg ott határ van, addig mindig lesznek fejlemények. Az egyik nyugalmazott amerikai tábornok ki is mondta pár évvel ezelőtt: sokkal fontosabb politikai érdekek vannak, mint a kárpátaljai magyarok helyzete. Tehát garantált a folytatás.

„A két falu története jelképes, hisz az egész magyarsággal ez történt: szétszakítottak, elválasztottak minket egymástól” Fotó: Teknős Miklós

– Milyen fejlemények lehetnek?

– Nagyszelmenc fejlődik, nemrég egy gyermek­uszodát építettek a görögkatolikus egyház támogatásával, és mivel fogynak a gyermekek, de közel van Dobóruszka – Dobó István faluja –, a Dobó Istvánról elnevezett nagyszelmenci iskola üres tantermében nyitottak egy Dobó-kiállítást, a másikból vendégszobát csináltak. Dobónak a környéken voltak a birtokai, ráadásul Lengyelországgal határosak. Mindig azon ment a vita, hogy a különféle árucikkeket nem a hivatalos határátkelőhelyen vitte át, hanem a saját földjén. Nem fizetett vámot, emiatt többször beperelték. Nekem rokonszenves, amit Dobó csinált, mert akkoriban a várkapitányok nem kaptak fizetést: se pénz, se posztó.

– A gyalogos- és biciklis-határátkelő megnyitása 2005-ben megkönnyítette a helyiek életét?

– Már nemcsak a helyiek használják intenzíven a határátkelőt, hanem a száz kilométeres körzet népessége, akik ott járnak át bevásárolni, mert Ukrajnában sokkal olcsóbbak a szerszámok, a háztartási cikkek, a hamisított ruhamárkák.

A nagyszelmencieknek ez pénzt hozott, mert náluk parkol a rengeteg autó.

Kisszelmencen pedig a szemfüles ukrán és orosz „üzletemberek” azonnal rátelepedtek erre az üzleti lehetőségre: házakat, udvarokat béreltek, hogy boltokat nyissanak, komoly bérleti díjakat fizettek a helyieknek. A határátkelő-nyitásig Kisszelmenc társadalma archaikus volt, ma már nem az. A járvány miatt hosszú ideje zárva a szelmenci határ.

– Feltételezem, hogy önt mindenki ismeri ott. De ön is mindenkit.

– Mindenkinek előre köszönök, mert tudom, hogy engem ismernek. Hatszázan laknak az egyik, kétszázan a másik faluban. Hazajáró lélek vagyok ott, könyvbemutatót is tartottam, jelen voltam a határátkelő-nyitáson. Így megy ez.

– A kettézárt falu című dokumentumregénye alapján készített Zoltán újratemetve című színdarabot egy olyan helyen mutatják be július 22-én, amelyet szintén kettéválasztották az 1919-es saint-germaini békeszerződés alapján: a Gmünd nevű osztrák városka egy részét Csehszlovákiához csatolták, ebből fejlődött ki a České Velenice nevű település. Nem éppen ugyanaz a helyzet, de kísértetiesen hasonló.

– Több szempontból is jelképes ez a bemutató. Az 1989–90-es rendszerváltás és a Szovjet­unió 1991-es felbomlása után Gmünd és České Velenice egy szövetségi rendszerbe kerültek, mindkét település az Európai Unió, majd a schengeni övezet része lett, tehát a határátkeléssel nem lehetett sok gondjuk, a két város társadalma kulturálisan és gazdasági értelemben is egyesülni tudott. Nagyszelmencen és Kisszelmencen viszont egészen másképpen történt meg a rendszerváltás: az előbbi az Európai Unióba került, az utóbbi Ukrajnában maradt. Történelmi szempontból balszerencsés régió, hisz ugyanazon a nyomvonalon keletkezett az Európai Unió keleti határa, ahol egykor Sztálin vasfüggönye húzódott.

Részlet a Zoltán újratemetve című darabból Fotó: Nemzeti Színház

– Letartóztatott halott, nemzetközi temetés ugyanabban a faluban… Nekünk már nem tűnik abszurdnak ez a történet, Nyugaton talán nagyon is annak gondolják. Elmondható egyáltalán ez a képtelen helyzet úgy, hogy egy kívülálló is megértse?

– A két falu története jelképes, hisz az egész magyarsággal ez történt: szétszakítottak, elválasztottak minket egymástól. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben már bemutatták a színdarabot Vidnyánszky Attila rendezésében, és mindig arra vágytam, hogy ezt a magyar történetet külföldre vigyük. Örülök, hogy eljut Ausztriába és Csehországba, de még nyugatabbra is el kellene vinni, mert csak így tudjuk felhívni magunkra a figyelmet.

Tény, hogy ha valaki ezt belülről nem élte meg, akkor nagyon nehezen érti meg.

A könyvemben benne van a határátkelőhely megnyitásáról szóló washingtoni meghallgatás szövege, abban azt kérdezi a demokrata párti képviselő asszony, hogy ha se Kisszelmenc, se Nagyszelmenc nem elégedett a helyzetével, miért nem alakítanak ki egy önálló országot. Nagyon jól képzett, okos asszony volt, de körülbelül így képzelte el a világunkat. Tóth Lajos polgármester bölcsen azt válaszolta: „Azt hiszem, erre most nincs lehetőség.” A Szovjetunió megszűnésével a kelet-európai problémák leértékelődtek, örülök, ha egy ilyen előadás felkelti az érdeklődést, ezért is fontos, hogy ne csak a politika színterén legyünk jelen a világban, hanem kulturálisan is, a saját magyar történetünkkel.

– Hogyhogy a filmesek nem fedezték fel ezt a történetet? Pedig ez sorozatért kiált.

– A színházi előadás is sok helyen kiverte a biztosítékot, még Magyarországon is.

Vannak, akik nem azt tartják a nacionalizmusnak, amit ott ezekkel az emberekkel megtettek, hanem azt tartják „nacionalistának”, aki ezt megírja.

Egyszer Cseres Tiborral – A hideg napok szerzőjével – beszélgettem, és azt mondta: elvárta volna, hogy a gesztusát viszonozza egy szerb író. Nem viszonozta. Azért örülök nagyon ennek az ausztriai és csehországi előadásnak, mert ezzel szintet lépünk a történetben, egy másik világ kritikájának tesszük ki magunkat, és engem nagyon érdekel, hogy milyen visszhangok keletkeznek majd ott. Lehet, azt hiszik, hogy ez egy fantasy.

Kettévágott székelykapu a határátkelőhelyen Forrás: Wikipédia

– A kettézárt faluban rengeteg abszurd helyzetről olvashatunk. Például ha valaki a budijára akart menni, akkor ehhez át kellett lépje a határt. Egyik ismerősöm hitetlenkedett, amikor ezt meséltem neki, azt mondta, hogy csak egy közhelyről van szó.

– Pedig tényleg megtörtént. De olyan is, hogy reggel felkelt egy néni, vitte volna a sajtárt az istállóba, de ott megállította egy katona, mert az istálló egy másik országhoz került, ezért le kellett kenyereznie pálinkával, és olyan gyermekről is tudok, aki elment a nagyanyjához a másik faluba, de este már nem mehetett haza, mert közben felhúzták a határkerítést – csak húszéves korában találkozott a szüleivel. Mind-mind abszurd, és ez csak a felszíne.

Páskándi Géza azt mondta, hogy ami Nyugaton abszurd, az nálunk realizmus.

– Némi vigaszra ad okot, hogy, mint ön írja, „a sör már jobb, de még ihatatlan”. Most milyen?

– Most már ihatóbb. Amúgy ez a munkácsi sörgyárt minősítő „népítélet”, ezt mondogatták róla a szovjet időkben. Ahhoz már nagyon lezüllöttnek kell lennie egy társadalomnak, hogy már az alkoholja se legyen jó. Egyébként Ken Smithet, egykor Londonban élt ír költőt én szoktattam rá Kelet-Európára, és az idézett mondatból – „the beer is much better, but yet undrinkable” – több műsort csinált a BBC kulturális adásának. Akkor még érdeklődtek Kelet-Európa iránt, ma már nem.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=1oWxMwYyFh8[/embed]

– A két falu története arra is rávilágíthatna, hogy a közép-európai népek előbb-utóbb meg kell béküljenek egymással?

– Ha ez bekövetkezik, akkor csodálkozni fogok. Sok baráti gesztust tettem, aktív újságíró koromban rengeteg cikket írtam például a hazai szlovákokról, de ezek válasz nélkül maradtak. Még mindig tart a Trianon-pszichózis, miközben pontosan látszik, hogy magunkra vagyunk utalva, ez a politikában rajzolódik ki. A saját értékeink élesen eltérnek a nyugatiaktól, de egyelőre nem látom ennek a kulturális hozadékát, a rokonszenv kialakulását, pedig a kisembernek kell rájönnie arra, hogy „szeretnünk kell egymást”.

– Ön egyszer azt mondta, hogy csak arról érdemes írni, amiről nem szabad. Manapság van olyan téma, amiről nem lehet szabadon írni?

– Amikor elkezdtem írni A kettézárt falut, egy kicsit ilyennek számított, később már nem volt az. Ma a rendszerváltással összefüggő ezernyi dolgot, főleg az új elit megszületését tartom ilyen témának. Ez szerintem tabunak számít, nem igazán juthatsz hozzá a valódi információkhoz, ám hogyha mégis, akkor bajba keveredhetsz. Ma már egy újságíró kisfiú egy rendszerváltás környékén megjelenő milliárdoshoz képest.

– Mivel tölti a nyarat, dolgozik új könyveken?

– Jövőre jelenik meg az új könyvem, a Kárhozati útmutató, melyben a próza meg a líra határát kutatom, és egy médiaregényen is dolgozom, hisz sokat tudok a korabeli médiáról, van ezernyi történetem, melyek nemcsak szórakoztatók, hanem tanulságosak is.

Ezek is érdekelhetik

Bajnai attól tart, nem lesz törvényes jövőre a választás

magyarnemzet.hu

Gréczy Zsolt letörte Márki-Zay szarvát

magyarnemzet.hu

Nagy árat fizethet Lengyelország, ha szembe megy az unióval

vg.hu

Megszavazták Szabó Tímea büntetését

hirtv.hu

Mateusz Morawiecki az EP-ben: Fejezzék be Lengyelország fenyegetését!

magyarnemzet.hu

Bajnai attól tart, nem lesz törvényes jövőre a választás

magyarnemzet.hu

Salma Hayek nem rejtegette a melleit az Örökkévalók premierjén - fotók

origo.hu

A Celtic vendégeként is kikapott a Ferencváros

hirtv.hu

Mateusz Morawiecki az EP-ben: Fejezzék be Lengyelország fenyegetését!

magyarnemzet.hu

Füstös szobákban zajlik az egyezkedés Gyurcsány és Márki-Zay között

magyarnemzet.hu

Füstös szobákban zajlik az egyezkedés Gyurcsány és Márki-Zay között

magyarnemzet.hu

Nagy árat fizethet Lengyelország, ha szembe megy az unióval

vg.hu

Frappáns választ adhat Varsó az uniós bírálatokra

magyarnemzet.hu

Megszavazták Szabó Tímea büntetését

hirtv.hu

Bordélyházat üzemeltetett egy férfi Balatonfüreden

origo.hu

A legmagasabb ligába jutott a hazai exportfinanszírozás

vg.hu

Szívszorító részletek: így temették el a 16 éves Csontos Karinát

metropol.hu

Gréczy Zsolt letörte Márki-Zay szarvát

magyarnemzet.hu

Szívszorító részletek: így temették el a 16 éves Csontos Karinát

metropol.hu

Salma Hayek nem rejtegette a melleit az Örökkévalók premierjén - fotók

origo.hu

A Celtic vendégeként is kikapott a Ferencváros

hirtv.hu

A legmagasabb ligába jutott a hazai exportfinanszírozás

vg.hu

Bordélyházat üzemeltetett egy férfi Balatonfüreden

origo.hu

Frappáns választ adhat Varsó az uniós bírálatokra

magyarnemzet.hu