– A film gazdasági befolyásának és a vállalkozói szemlélet erősödésével a film jogi, üzleti vonatkozásainak oktatására is egyre nagyobb lett az igény az elmúlt években hazánkban – mondta lapunknak Takó Sándor A film és jog a gyakorlatban – A filmkészítés egyes magánjogi kérdései című kötet megjelenése kapcsán Miskolcon, a Cinefest Filmfesztiválon. Szerzőtársa, Kollarik Tamás hozzátette: gazdaságilag is jól mérhető, hogy az Európai Unióban lassan egy évtizede Magyarországon az egyik legmagasabb a filmipar hozzájárulása a GDP-hez, az európai átlag közel háromszorosa. Ez ma már megközelítőleg évi 200 milliárd forint bevételt jelent az államnak.
Kollarik Tamás és Takó Sándor Adolf Zukor és William Fox életrajzának kutatói, filmet készítenek az időszakról, de emellett egyetemi oktatóként közel egy évtizede tanítják saját fejlesztésű filmjogi kurzusaikat hazai jogi és művészeti felsőoktatási intézményekben. Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas, Magyar Filmdíjas producer, filmalkotó, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektori megbízottja, az 1300 filmet támogató, több száz nemzetközi díjat, közte a Mindenki című filmmel Oscar-díjat is szerző Magyar Média Mecenatúra program megalkotója és vezetője egy évtizeden át. Takó Sándor Magyar Mozgókép Szemle díjas producer, rendező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának oktatója, a nagy elismerést kiváltó Erdély madártávlatból című film és a Netflixre is felkerült Martfűi rém sorozat producere.
A film és jog a gyakorlatban című kötetük ennek a tudományos és oktatói munkának az eredményeit, valamint doktori értekezésük és kutatásaik egy részét mutatja be. A tankönyv közelgő miskolci díszbemutatója előtt Takó Sándor lapunk kérdésére elmondta, hogy vizsgálódásukban a filmkészítést mint alkotófolyamatot veszik alapul. Főként azokat a magánjogi vonatkozású kérdéseket mutatják be, amelyekkel a filmkészítők munkájuk során napról napra találkoznak.
– Arra koncentrálunk, hogy a filmalkotás milyen utat jár be az ötlet megszületésétől kezdődően a film bemutatásáig, olyan jogi labirintusokba elkalauzolva az olvasót, mint például a filmkészítés szerződéses, illetve szerzői jogi háttere. A kötet a filmjogi szakterület iránt érdeklődő jogászok számára készült, azonban azzal a gyakorlati igénnyel, hogy a jog területén kevésbé jártas filmalkotók és szakemberek is hasznosíthassák – emelte ki Takó Sándor.
– Az európai filmoktatásban sokáig az volt a domináns szemlélet, hogy a filmalkotóknak az esztétikai, dramaturgiai ismeretanyag elégséges, sőt, a művészettől, az alkotófolyamattól távol tartandó a jogi, üzleti, gazdasági terület, mert az ilyen irányú jártasság nem szolgálja az ihletet, az eredetiséget. Azonban az elmúlt években az európai filmipar változásával, a gazdasági szemlélet erősödésével határozott alkotói igénnyé vált az olyan, eddig másodlagosnak tekintett témakörök megismerése, mint a filmalkotás üzleti és jogi kérdései. Oktatói tapasztalataink és az alkotói szférába készülő egyetemi hallgatóink kérdései is ezt bizonyítják, hogy a jogi, üzleti ismeretek ma már a filmoktatás elválaszthatatlan részét képezik. Ez így helyes, valljuk ugyanis, hogy a jog nem gátja, hanem éppen ellenkezőleg, eszköze a filmalkotónak. Filmalkotóként a jog ismerete számunkra is rendre versenyelőnyt jelent – hangsúlyozta Kollarik Tamás, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelmélet- és Módszertani Kutatóintézetének gondozásában megjelenő kötetük kapcsán.
Borítókép: Kollarik Tamás. Fotó: Bach Máté
