időjárás -3°C Piroska 2022. January 18.
logo
A szentpétervári Alekszandrinszkij Színház igazgatója igazi ünnepként várja az olimpiát

Klasszikus darabok új olvasatban

Bényei Adrienn
2021.11.20. 07:12 2021.11.20. 08:57
Klasszikus darabok új olvasatban

Szentpétervár Puskin, Gogol, Dosztojevszkij és Csajkovszkij városa, ma is híres kulturális életéről. Itt áll az 1756-ban I. Erzsébet cárnő által alapított Alekszandrinszkij Színház, Oroszország egyik legjelentősebb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező színháza. A XIX. században az Alekszandrinszkij színház falai között született meg az orosz színházi kultúra története, fokozatosan kialakítva saját, eredeti iskoláját. A színház igazgatójával, a rövid ideig Budapesten tartózkodó Szergej Emeljanovval  beszélgettünk az Alekszandrinszkij Színházról és a magyar Nemzeti Színházzal való együttműködésükről.

Az Alekszandrinszkij Színház épülete 1832-ben készült el Karl Rossi tervei alapján, melyet I. Miklós cár felesége, Alekszandra Fjodorovna tiszteletére nevezett el. Ez a színház az összes orosz színház őse, és megalapításának időpontja az orosz hivatásos színház születésnapja. 

Szergel Emeljanov igazgató elmondta, hogy

az Alekszandrinszkij Színház az egyetlen, amely az elnöktől megkapta a nemzeti színház státusát.

Ez egy olyan döntés, amely bővíti a színház lehetőségeit. Így nemcsak a legrégebbi színház, hanem a nemzeti színház státusával is rendelkezik. Ebben az évben a színház 265. évfordulóját ünnepelték. Oroszország nemzeti, drámai színháza egy olyan kulturális intézmény, amely magába foglalja a történelmi és az új színpadot, a Pszkovi színházat, egy Moszkvában épülő színházat, illetve egy hatalmas  múzeumi gyűjteményt. Az Alekszandrinszkij Színház mai missziója, hogy egységes kulturális-művelődési teret építsen a világ színházi közösségei között. Az igazgató kiemelte, hogy Oroszországban nagyon fontos a kulturális örökség. Az Alekszandrinszkij Színház egy különösen védett épület, Szentpétervár egyik gyöngyszeme, amely az egész világról vonzza a turistákat.  Kiemelkedő látványosságnak számít például a Péter-Pál-erőd, az Izsák-székesegyház, a gyönyörűen felújított Véren megváltó templom, a kazanyi székesegyház. Történelmileg mindig Szentpétervár volt Oroszország kulturális fővárosa. A közönség nagy érdeklődést mutat a színházak, a múzeumok, a zene iránt. Most is, a koronavírus ellenére is majdnem teltházzal mennek az előadásaink sorolta Szergej Emeljanov.

Arra a kérdésre, hogy milyen darabokat játszanak, az igazgató elmondta: mindig arra törekednek, hogy legyen valami új, így új olvasatait keresik például a klasszikus daraboknak. 

Az Alekszandrinszkij Színház és a magyarországi Nemzeti Színház együttműködéséről hosszan beszélt az igazgató.

 Elmondta, hogy már évekkel ezelőtt elkezdődött a kreatív kapcsolat. 2016-ban Valerij Fokin és Vidnyánszky Attila csaknem egy időben, hasonló hosszúságú próbaidőszakkal rendezést vállaltak egymás társulatában, s hogy a párhuzam művészileg is erős legyen, mindketten egy-egy Dosztojevszkij-prózát állítottak színpadra. Valerij Fokin egy fiatalkori, alig ismert, befejezetlen novellát, A krokodilust, Vidnyánszky Attila pedig a leghíresebbet, legprovokatívabbat, s ma is talán leginspiratívabbat: a Bűn és bűnhődés című nagyregényt. Ötórás az előadás, de a mai napig nagy siker az Alekszandrinszkij Színházban. Az igazgató véleménye szerint ez a rendező tehetségének köszönhető, mert nem könnyű ennyi ideig fenntartani a közönség figyelmét. 

Jelenet a Vidnyánszky Attila rendezte Bűn és bűnhődésből           Fotó: Nemzeti Színház/MITEM

Az Alekszandrinszkij Színház főrendezője, Nikolaj Rosin jelen pillanatban is színdarabot rendez a Nemzeti Színházban. Dosztojevszkij Ördögök című művét viszik színre, melynek 2023-ban lesz a bemutatója. Párhuzamosan Vidnyánszky Attila Szentpéterváron, az Alekszandrinszkij Színház társulatával Kafka A per című művét rendezi, melynek december 3-án lesz a bemutatója. 

Az igazgató beszélt két további együttműködésről is. Elmondta, hogy májusban egy színházi fesztivált tartanak Budapesten, ahol az Alekszandrinszkij Színház lesz a vendég, illetve 2023-ban Magyarországon rendezik meg a színházi olimpiát, szintén az Alekszandrinszkij Színház közreműködésével. 

Színházi olimpia utoljára 2019-ben volt Oroszországban. Az egyik kezdeményező a mi színházunk volt. Ez egy nagy színházi ünnep volt, amely lefedte az egész országot – mondta Szergej Emeljanov. Az olimpiát a neves görög színházrendező, Theodórosz Terzopoulosz kezdeményezésére alapították 1994-ben, és először a görögországi Delphoi városában rendezték meg 1995-ben. A szentpétervári olimpia volt az eddigi legnagyobb. Három hónapon keresztül zajlott. Jelen voltak a világ színházai, és az egész országban több helyre elutaztak, bemutatták előadásaikat. Voltak például Vlagyivosztokban, ott tartottak mesterkurzust is. Az egyik spanyol társulat Szibériában is bemutatta az előadását.

Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára is nagy élmény és igazi ünnep lesz a színházi olimpia

 – mondta végül Szergej Emeljanov.

Észak Velencéje

A fehér éjszakáiról is ismert Szentpétervár Oroszország balti-tengeri kikötővárosa, a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában fekszik. A város több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt – ma is Oroszország kulturális fővárosának nevezik –, méltán érdemelte ki az észak Velencéje nevet. Itt található a Téli Palotát is magába foglaló Ermitázs, a világ egyik leggazdagabb múzeuma, vagy a híres sugárút, a Nyevszkij proszpekt. 

Borítókép: Szergej Emeljanov az Alekszandrinszkij Színház igazgatója (Fotó: Mirkó István)