– fejtette ki Pataki András. A rendező szerint a jelmezek, díszletek nagyon fontosak, hiszen utazó színházi programot terveztek. Ez azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb színházi terekben kell megvalósítaniuk az előadást, tehát úgy kellett kitalálniuk a játékot és a teret, hogy az alkalmazható legyen bármilyen kis színpadon. Ám, mint a rendező mondta, Gyarmathy Ágnes díszletei és jelmezei minőségi színházat tudnak teremteni bárhol.
Weöres Sándor képzeletbeli utazása távoli, mégis ismerős tájakra repíti mindazokat, akik valaha is vágyakoztak az elérhetetlen után. A főszereplő, Pávaszem kisasszony, kérői elől menekülve megszökik otthonról, és a sok kalandozás és üldözés közben folyton távoli szerelme, a holdbeli csónakos után vágyódik. Jégapó lányára, a szépséges hajadonra a magyar mese- és mondavilág olyan emblematikus figurái vigyáznak, mint Vitéz László, Bolond Istók és Paprika Jancsi, akik a felnőtté válás próbatételein keresztül hűségesen követik a játékba, az álomba, a halálba és onnan vissza az életbe a védtelen királylányt.
A leleményes díszletek, a szép jelmezek, a színészek remek játéka, a fülbemászó dalbetétek segítenek, hogy elvarázsolódjunk ebben a mesevilágban, átéljük a szerelem csodáját, az útkeresés nehézségeit, közben jókat nevessünk a humoros jeleneteken. Dánielfy Gergely és Szemerédi Bernadett, a szerelmesek szerepének átadói, Havasi Péter, Dányi Krisztián és Kárpáti Barnabás és az egész társulat játékán érződik, hogy élvezik az előadást, őket is hatalmába keríti Weöres Sándor varázslatos világa.
Borítókép: Részlet az előadásból (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!