Különleges családi produkciót láthatnak a Bethlen Téri Színház nézői: Blaskó Péter gyermekeivel készített egy Peer Gynt-átiratot GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán címmel a teátrum Találkozások című programjában. Az előadást a színművész lánya, Blaskó Borbála rendezte, a darabban Blaskó Péter mellett a képzőművész fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota is szerepel.
– A lányom ötlete volt ez a családi munka, elképesztően örültem neki. Borit nagyon régóta foglalkoztatta már a Peer Gynt-történet.
– Ebben az előadásban azonban fordítottunk egyet az eredeti sztorin, míg az Ibsen-műben egy kamaszfiú indul el, és egy öregember érkezik meg a darab végére, itt viszont az öregember tekint vissza az életére.
Klasszikus lévén, a mai embert is jellemzi, a bűntudat, a szerelem, a szégyen, a nagyképűség, az önösség, keresem önmagam, én vagyok a világ teteje- érzés. Ha ezeket jól játsszuk és remélem, jól játsszuk, akkor a néző magára ismer.
Fura érzés, ugyanis közel negyven évvel ezelőtt, 1983-ban Miskolcon játszottam az eredeti Ibsen-művet. Érdekes most ebben a fordított helyzet, amibe kerülök az előadás alatt, miközben a saját emlékeimben is folyamatosan keresem a Peer Gynt-i képeket
– vélekedett Blaskó Péter az előadás ötletéről.
A Bethlen Téri Színház Találkozások című programjának legújabb darabja, különlegessége, hogy többszörös koprodukcióban készült az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció előadása. Az Attitűd Alapítványt Blaskó Borbála alapította testvérének, Bencének, aki autistaként látta meg a napvilágot.
Céljuk az autista fiatalok tehetséggondozása, ebben a rendezőnő mellett maga Bence is segít, ugyanis képzőművészként már számos kiállítást tudhat maga mögött.
– Harminchárom éves, és rengeteg felkérése, munkája van. Emlékszem, hároméves korában derült ki az állapota és akkoriban még nem ismerték fel a valódi problémát, „csupán” annyit, hogy Bence zárkózottabb, mint a többi gyerek. A feleségemmel, aki az egész életét a fia fejlesztésre tette fel, kezdetben csak vaktában tapogatóztunk, vajon hogyan is tudunk neki a legteljesebb életet biztosítani. Bencén a művészet segített a legtöbbet, kiváló a képzőművészet terén, de a zene is rettenetesen érdekli.
Bence tulajdonképpen az elejétől a végéig részt vesz az előadásban, ami Zorán: Apám hitte című számával kezdődik, maga énekli a dalt és ad elő gitárkísérettel. Bori ezért is hozta létre az alapítványt, amelynek célja a művészet által fejleszteni és integrálni az autizmussal élőket a társadalomba. Nagyon figyelt a testvérére, az előadás miatt külön ének- és gitártanárhoz is elvitte, miközben tűpontosan belőtte, hol vannak a hátárok, ami még belefér. A munkamorálunk nagyon hasonló, persze furcsa helyzet, amikor az ember a gyerekeivel dolgozik, hiszen a próbák alatt sem szűnök meg az édesapjuk lenni – mesélte a színművész.
Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló fiatalember majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde. Blaskó Borbála új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban pedig saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával és önmagával.
