A bejáratnál Hans Temple Munkácsy Mihályt ábrázoló festménye fogadja a látogatókat. A képen a már gazdag, beérkezett festő elegáns ruhában ül a vászon előtt, kezében palettával és ecsettel. A róla készült képek közül a legizgalmasabb Rippl-Rónai Józsefé. Míg a legtöbb portré jól szituált festőt ábrázol, Rippl-Rónai jóval szabadabban mutatja be. Pásztor János plasztikája egy nem megvalósult emlékmű terve a művészről.
Munkácsy kevés önarcképet alkotott, ezért is figyelemre méltók a portréi, amelyeket a kiállításon bemutatnak.
Az első teremben korai alkotásokat, döntően élet- és tájképeket láthatunk. A rajz- és kompozíciós vázlatokon keresztül bepillanthatunk Munkácsy alkotói folyamatába is. Korai munkái a népi életképek kategóriájába tartoznak, s anekdotikus hangvételűek. Bogrács című festményén egy kutya egeret kerget, és közben feldönti a bográcsot, amelyben a háziasszony a földeken dolgozóknak készítette az ebédet. A Magyar Nemzeti Galériában látható Ásító inas című festményt mindenki ismeri. A Siralomház című festménye 1871-ben díjat nyert a párizsi Szalonban. Ezzel indult el az a sorozata, amelynek része a Csavargók című alkotása. Ennek több vázlata a gyűjtemény részét képezi. Munkácsy nem merült el a részletekben, nagyvonalúan, festői látásmóddal nyúlt a témáihoz. Képei a laza ecsetkezeléstől váltak vibrálóvá, élettelivé. Korai portréi közül néhányat a rokonairól készített. A köztudattal ellentétben Munkácsy nem volt szegény sorsú gyerek. Polgári családban nevelkedett, a rokonai is kis- és középnemesek voltak. Az 1860-as évek elején a Reök családnál lakott, akik támogatták a tanulmányait, s cserébe festett róluk néhány képet. Békéscsabán helyi mesterektől tanult, később Bécsben, Münchenben, Düsseldorfban művészeti akadémiákon sajátította el a festészet mesterségét.
A tájképek végigkísérik Munkácsy életművét.
Amikor Franciaországból hazalátogatott, a magyar vidéket örökítette meg gémeskúttal, sík vidékkel. Párizsban a nagypolgári világ került az ecsetjére. Maga is ebbe a társadalmi rétegbe tartozott, hiszen egy özvegy bárónőt vett el feleségül, akivel a francia fővárosban palotában, vidéken kúriában éltek. Munkácsynak jelentős vagyona volt, ami annak is köszönhető, hogy gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki műkereskedőkkel. Magas áron készített megrendelésre bájos jeleneteket, idealizált világot. Nagypolgári szalonokat festett nehéz bútorokkal, drága kárpitokkal, elegáns, fiatal, karcsú háziasszonnyal, virágokkal, gyermekekkel, kutyával.
Munkácsyt a nagyközönség leginkább a Debrecenben látható Krisztus-trilógia kapcsán ismeri. Az utolsó teremben a trilógiához kapcsolódó előtanulmányok tekinthetők meg. A rajzvázlatok a Golgotához, az olajvázlatok a Krisztus Pilátus előtt című képhez készültek. A Munkácsy Győrben – Válogatás a Pákh-gyűjteményből című tárlat 2022. január 30-ig látható a Rómer Flóris Múzeum Esterházy-palota kiállítótermében.
Borítókép: Munkácsy művei az Esterházy-palotában (Fotó: Kisalföld/Huszár Gábor)
