Egész alakos szobrot kapott Munkácsy Mihály Békéscsabán

Munkácsy Mihály egész alakos szobrát Márton-nap estéjén leplezték le a magyar festőművészről elnevezett békéscsabai múzeum lépcsőfeljáróján. Boros Péter szobrászművész bronzból készült alkotását több másik fogja követni; ezek mind egy-egy híresebb Munkácsy-festmény alakját mintázzák majd meg az épülő Munkácsy negyedben.

Leleplezték Munkácsy Mihály egészalakos bronzszobrát Békéscsabán Fotó: Rosta Tibor

Amikor 1850-ben hatévesen Lieb Misi Csabára érkezett, biztosan nem gondolt arra, hogy itt lesz belőle festő, arra sem, hogy európai hírű festővé lesz, hogy múzeumot neveznek majd el róla, és bizonyára az sem fordult meg a fejében, hogy egész alakos szobra fogja díszíteni a békéscsabai Munkácsy negyed legemblematikusabb épületét. Mégis így történt, mert a kis Lieb Misiből Munkácsy Mihály lett, festőfejedelem lett, és Csaba, majd Békéscsaba polgárai nagy megbecsüléssel kísérték végig pályafutását – mondta Boros Péter helyi születésű szobrászművész alkotásának avatóünnepségén Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.

Az elöljáró szólt arról is, hogy a Munkácsy negyed gondolata öt-hat éve született meg, azóta sok lépést tettek afelé, hogy igazi művészeti negyeddé váljon. A tervezés fontos pontja volt, hogy a köztereken Munkácsy Mihály szellemi örökségéhez és a személyéhez kapcsolódó, hosszú élettartamú szobrokat helyezzenek el a pályázatokat elnyerő művészek kivitelezésében. A Munkácsy-szobor ezek közül az első, de jelképes is egyben.

Szarvas Péter kitért arra, hogy a városfejlesztési projekt részeként híd és bábszínház is épül a múzeumtól nem messze, egy másik híd újjáépül, a Beliczey-kúria megfiatalodik, a felújított Munkácsy-emlékház pedig új állandó kiállítást kap. Munkácsy Mihály szobrának leleplezését követően a Munkácsy-festményről ismert ásító inas, a rőzsehordó asszony és a Délután a parkban című alkotás egyik alakjáról is mintáznak egy-egy térkompozíciót, utóbbi, aki egy szép hölgyet jelenít meg, az Omaszta parkban foglalhat helyet.

A polgármester megnyitóbeszédében aláhúzta: a fejlesztéssel azt szeretnék elérni, hogy Munkácsy Mihály művészetével ne csak múzeumi környezetben lehessen megismerkedni Békéscsabán, ahonnan elindult a festői pályán. Mint fogalmazott, a Munkácsy negyed Békéscsaba büszkesége lesz, Boros Péter alkotása pedig emblematikus. Ezután megemlékezett a Munkácsy-múzeum elhunyt igazgatójáról, Andó Györgyről, aki egyik motorja volt a Munkácsy negyed létrejöttének, és inspirálója annak, hogy egész alakos Munkácsy-szobor szülessen.

A magyar festőóriás méltatására felkért Banner Zoltán művészettörténész személyes tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Felidézte, hogy amikor kezdő művészettörténészként Munkácsy Mihály művészetét lebecsülő véleményt olvasott, mindig arra vágyott, hogy találkozzon és elbeszélgessen vele, elmondja neki, mekkora ajándék ő a saját korának és az utókornak, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a világ akkori művészeti központjában, Párizsban az ő drámai népéletképeivel, a Poros úthoz hasonló alföldi tájakkal, majd a Krisztus-trilógiával hírt vitt arról a világnak, hogy a magyar nemzet és a magyar művészet él. Hogy az élet és a festészet színei nemhogy megfakultak volna a kudarctól, hanem éppenséggel elevenebbek, tüzesebbek, világítóbbak lettek.

A művészettörténész szerint a szoboravató ünnepség szimbóluma annak, hogy a mester hazajött végleges művészi győzelmének szülőföldjére, ahol arra kíváncsi, megvan-e még az ő népe, mesélnek-e, énekelnek-e még a lányok a fonóban, cipelik-e még a rőzsét a szegény, fáradt asszonyok, verekednek-e még a legények a csárdában, és ha igen, miért. Művészetét így értékelte: az igazán nagy művészeket nem a formai bravúr, nem a meghökkentés, a spekuláció avatja örök életűvé, hanem az őszinteség, amivel hitet tesznek hivatásuk mellett.

Sosem a mulandó, mindig a maradandó értékekhez igazítsuk vágyainkat. Aki elhalad Munkácsy Mihály szobra előtt, nem térhet ki a példa elől sem, ami arra int, hogy bármilyen messze is vessen a sors a haza földjétől, az iránta való hűség arra kötelez, hogy műveld magad és művelj másokat is

– hangsúlyozta Banner Zoltán.

A kompozíció átadása előtt Munkácsy és a szobor méltatója felhívta a figyelmet arra, hogy 85 éve a régész és néprajzos Banner Benedek, az ő nagybátyja, a leánygimnázium akkori igazgatója és két másik derék csabai polgár javaslatára határozat született egy Munkácsy-szobor felállítására, amely ma is a múzeum előtt, a lépcső mellett áll.

A Munkácsy-negyed első térplasztikáját Szarvas Péter a projekt koordinátora, Gyarmati Gabriella művészettörténész segítségével leplezte le. Az ünnepség az Alföld Quartet műsorával folytatódott.

Borítókép: A Munkácsy-szobor leleplezése Békéscsabán (Fotó: MTI/Rosta Tibor)