Peter Morgan gondoskodott róla, hogy a korona rajongói pontosan tudják, a walesi hercegné áldozati bárányként vonult az oltárhoz. A német RTL új, hatrészes Sisi-sorozatában a császárnét játszó Dominique Devenportnak is van egy hátulról fényképezett esküvői ruhás képe. Pablo Larraín Diana magányát a Spencer plakátján a hercegné hatalmas szoknyás fehér estélyijével jelzi, amelyben szinte elveszik a törékeny Diana. Devenport Sisije ugyanígy, végtelenül egyedül ül esküvője előtt az aranykalitkában. Chris Van Dusen és Shonda Rhimes gondoskodott róla, hogy a mai tinédzserek azt gondolják, a XIX. században a lányokat a nászéjszaka előtt még a méhek és a virágok összefüggéseiről sem világosították fel az anyák. A Bridgerton-életérzés Sisinél is visszaköszön, annyi különbséggel, hogy itt hősnőnk maga érdeklődik a házasság örömei iránt.
A rendező Sven Bohse (Ku’Damm 56 és 59) és a vezető producer, Andreas Gutzeit bevallottan „modern” módon kívánták tálalni Sisi és Ferenc József szerelmének és házasságának történetét, amely a XXI. elvárásoknak megfelelően nem csupa cukormáz, hanem drámákkal és ízlésesen tálalt szexualitással teli.
Ez elsőre érdekesnek tűnik, míg ki nem derül, hogy
sem a dráma, sem az ízléses szexualitás nem a sorozat erőssége.
Kezdjük a drámával. A sorozat valóban sötétebb hangulatú mind fényképezésében, mind karakterábrázolásában, mint Ernst Marischka három filmje az ötvenes évekből. A Romy Schneider által megformált császárné egyfajta visszájára fordult emancipációt jár be, amely során a nagyobb jóért feláldozza saját igényeit. Mellette Karlheinz Böhm Ferenc Józsefje merev, nem kifejezetten okos figura, aki felesége elbűvölő személyisége nélkül aligha futott volna be uralkodóként nagyívű karriert. Ugyanakkor a házaspár egymást kiegészítő tulajdonságai és az ezen alapuló szövetség megfelel az ötvenes évek elvárásainak. Az új Sisi készítőinek igazuk van, hogy azóta a társadalmi értékek változtak, de a kor és a közeg, amelyben Sisi élt, még inkább az önfeláldozást és a nagyobb jót hirdette. Egy hercegkisasszony egyetlen megélhetési lehetősége a férjhez menetel volt, így akármilyen szabadon nőtt fel Wittelsbach Erzsébet, pontosan tisztában volt vele, hogy bárkinek is mondja ki az igent, nem lesz olyan élete, mint gyermeki otthonában, Possenhofenben.