Bizonyára sokan ismerik Slachta Margit nevét, ám lehetnek, akiknek keveset mond. A Terror Házában február elején megnyílt időszaki tárlat éppen ezért átfogó képet igyekszik adni Magyarország első női parlamenti képviselőjéről, a Szociális Testvérek Társaságának alapítójáról.
Szeretet nélkül nincs élete, növekedése és boldogulása egy közösségnek
– akadt meg a tekintetem ezen az idézeten, amint megérkeztem a kiállítótérbe. Középen ibolya és hóvirág díszelgett, a falakra applikált Slachta-idézetek zártak körbe. A kiállítás három részre, a fotó- és rajzdokumentumokra, az életutat jól reprezentáló idézetekre, valamint a videós anyagokra osztható. Az egyik falat teljesen lefedik a fényképek és a rajzok. Fiatalkori arcképeket, a mindennapi munka közben készült felvételeket láthatunk, például könyvhalom felett görnyedő szerzetesnőt, az Országházban magabiztosan létező nőt, azaz hirtelen e tartalmas élet megannyi dimenziója tárul elénk. A kéttucatnyi idézet pedig egyrészt közelebb hoz a szerzetesnő személyiségéhez, másrészt elgondolkodtat bennünket a krisztusi szeretet lényegéről. A videók egy része a múzeumi archívumból válogatott interjúk (többek között történészek, szerzetestársak beszélnek Margit testvérről), de több korabeli filmfelvétel is bekerült a válogatásba. Nagyobb témaköröket érint a tárlat, ilyen például Slachta Margitnak a női választójoggal alkotott és az egyházüldözéssel kapcsolatos véleménye, de a szociális tevékenysége is.
A múzeum egy igen gazdag pályakép feldolgozására vállalkozott, a legmodernebb magyar nő életének főbb állomásai kerülnek előtérbe. Slachta Margit 1884-ben született Kassán. Hamar kiismerte a politika játékszabályait, miközben mindvégig kiállt az értékrendje mellett. Sőt egy olyan korban lett politikai szereplő, amikor a nők számára ez még idegen terepnek számított. Habár a kiállítás nem mellőzheti a teljes életút megértését szolgáló adatokat, mégsem száraz, tankönyvszerű megoldásokkal találkozunk. A videóanyagok kis történeteken keresztül mutatják be a szerzetesnő életének egy-egy jelentős mozzanatát. Ilyen például az a korabeli felvétel, amikor Slachta Margit 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja nevében a főváros I. kerületének képviselőjeként átvette a mandátumát. Megingathatatlan elképzelései voltak arról, hogy mi lehet, mi legyen a nők dolga a politikában: „A nők politikai célkitűzése: az ember és az egyén boldogulása” – jelentette ki az 1920-as esztendőben. Egy férfiak által dominált szakmában a következő esztendőben felszólalt a női választójog mellett is:
