Bizonyára sokan ismerik Slachta Margit nevét, ám lehetnek, akiknek keveset mond. A Terror Házában február elején megnyílt időszaki tárlat éppen ezért átfogó képet igyekszik adni Magyarország első női parlamenti képviselőjéről, a Szociális Testvérek Társaságának alapítójáról.
Szeretet nélkül nincs élete, növekedése és boldogulása egy közösségnek
– akadt meg a tekintetem ezen az idézeten, amint megérkeztem a kiállítótérbe. Középen ibolya és hóvirág díszelgett, a falakra applikált Slachta-idézetek zártak körbe. A kiállítás három részre, a fotó- és rajzdokumentumokra, az életutat jól reprezentáló idézetekre, valamint a videós anyagokra osztható. Az egyik falat teljesen lefedik a fényképek és a rajzok. Fiatalkori arcképeket, a mindennapi munka közben készült felvételeket láthatunk, például könyvhalom felett görnyedő szerzetesnőt, az Országházban magabiztosan létező nőt, azaz hirtelen e tartalmas élet megannyi dimenziója tárul elénk. A kéttucatnyi idézet pedig egyrészt közelebb hoz a szerzetesnő személyiségéhez, másrészt elgondolkodtat bennünket a krisztusi szeretet lényegéről. A videók egy része a múzeumi archívumból válogatott interjúk (többek között történészek, szerzetestársak beszélnek Margit testvérről), de több korabeli filmfelvétel is bekerült a válogatásba. Nagyobb témaköröket érint a tárlat, ilyen például Slachta Margitnak a női választójoggal alkotott és az egyházüldözéssel kapcsolatos véleménye, de a szociális tevékenysége is.
A múzeum egy igen gazdag pályakép feldolgozására vállalkozott, a legmodernebb magyar nő életének főbb állomásai kerülnek előtérbe. Slachta Margit 1884-ben született Kassán. Hamar kiismerte a politika játékszabályait, miközben mindvégig kiállt az értékrendje mellett. Sőt egy olyan korban lett politikai szereplő, amikor a nők számára ez még idegen terepnek számított. Habár a kiállítás nem mellőzheti a teljes életút megértését szolgáló adatokat, mégsem száraz, tankönyvszerű megoldásokkal találkozunk. A videóanyagok kis történeteken keresztül mutatják be a szerzetesnő életének egy-egy jelentős mozzanatát. Ilyen például az a korabeli felvétel, amikor Slachta Margit 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja nevében a főváros I. kerületének képviselőjeként átvette a mandátumát. Megingathatatlan elképzelései voltak arról, hogy mi lehet, mi legyen a nők dolga a politikában: „A nők politikai célkitűzése: az ember és az egyén boldogulása” – jelentette ki az 1920-as esztendőben. Egy férfiak által dominált szakmában a következő esztendőben felszólalt a női választójog mellett is:
Aki most nemet kiált, az halott, halottak táborával pedig nem lehet országot újjáépíteni!
Keresztény hitét még a legsötétebb órákban sem tagadta meg. Katolikus szerzetesnőként életét Krisztusnak szentelte, minden megmozdulását és felszólalását a krisztusi szeretet vezérelte. 1923-ban megalapította a máig működő Szociális Testvérek Társaságát. A szociálisan érzékeny politikus- és szerzetesnő főként a nők és a gyerekek segítésével, jogainak képviseletével foglalkozott a társaság vezetőjeként is. Örök érvényű igazságokat fogalmazott meg a szociális bajokkal kapcsolatban, a kiállításon szereplő idézetek is erre irányítják a figyelmet: „A szociális bajok oka a léleknélküliség” – mondta 1933-ban. A második világháború alatt nővértársaival a bajba jutott embereken segített. A kiállítás nagy hangsúlyt fektet Slachta Margit 1945 utáni politikai szerepvállalására. Mint megtudjuk, határozottan és félelmet nem ismerve utasította vissza a kommunista diktatúrában gyökerező minden gyűlöletet és rombolást. Az egyházi iskolák államosítása ellen azonban ellenszélben harcolt. Miután a képviselőtársai megszavazták a törvényt, ő tiltakozásul a Himnusz alatt ülve maradt, s ezt követően méltatlan támadások kereszttüzében találta magát. E mozzanatot figyelmesen és kellő érzékkel igyekszik bemutatni a tárlat. Habár a vezetés megkímélte az életét, 1949-ben mégis emigrációba kényszerítették. 1974-ben hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban, hamvait 2021. december 7-én a Fiumei úti sírkertben helyezték végső nyugalomra. Kétség sem fér ahhoz, hogy Slachta Margit ízig-évig huszadik századi nő volt szavakban és tettekben is. Műveltségéről és bátorságáról adott tanúbizonyságot megannyi felszólalásában, miközben már életében igazi példaképpé vált. Margit testvér egész életében hűen szolgálta Istent, a hazát és a rászoruló embereket. Ennek a rendkívüli életnek állít méltó emléket a Terror Háza időszaki kiállítása. A történészi koncepcióért Schmidt Mária felelt, kurátorként Baczoni Dorottya, Békés Márton és Tallai Gábor működött közre.
Borítókép: Látogatók A legmodernebb magyar nő – Slachta Margit című kiállítás megnyitóján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
