A tárlat anyagában a korai művek is megjelennek, van itt önarckép és egy pulikutya az 1970-es évek elejéről. Emellett látunk balatoni vízpartokat, tatabányai cementgyárablakot, fotósorozatot a monostori erődről és az Adriai-tengerről. Különös hangulatvilágú, valóban az időtlenséget megragadó alkotások sorakoznak egymás mellett, amelyek egytől egyig a fotográfus egyedi szemléletmódját, művészetét tükrözik. Sokan azt mondják Szamódy Zsolt Olaf dokumentarista felvételeire, hogy lehangolók, de szépek. Ám a fotográfus egyáltalán nem gondolja lehangolónak a fényképeit. Hiszen a cementgyárnak vagy a tengerparton található betonnak is van hangulata, amelyet igyekszik megjeleníteni alkotásain. Fotográfiát a technikai sokoldalúság, a különböző technikai megoldások alkalmazása jellemzi. Vannak köztük például olyanok, amelyeknek a szélei elmosódtak, ecsetvonásszerűek. Ezeket ő maga állította elő saját műtermében.
Az Ez van című kiállítást március 25-ig tekinthetik meg (hétfőtől vasárnapig, kedd kivételével 13 és 19 óra között) a Fugában.
Ám aki szeretne még többet megtudni Szamódy Zsolt Olaf alkotásairól, annak érdemes lesz belelapoznia a fotográfus hamarosan megjelenő életműalbumába, amely csaknem százhatvan fotográfiáját publikálja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!