időjárás 26°C Huba 2022. augusztus 19.
logo
Apor Vilmos halála a gyulai várban

A püspök vértanúsága

Gurzó K. Enikő
2022.06.30. 19:30 2022.07.01. 07:14
A püspök vértanúsága

Dér András Mindenkinek mindene – Apor Vilmos című színművét július 1-én és 2-án mutatják be a a gyulai várban. A Győri Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójában a vértanúhalált szenvedett római katolikus püspököt Bakos-Kiss Gábor győri színigazgató alakítja. Dér András történetét könyv formájában is megjelentette a Gyulai Várszínház.

A Mindenkinek mindene – Apor Vilmos című színmű írójával, rendezőjével Dér Andrással és címszereplőjével, Bakos-Kiss Gáborral, valamint a produkciót befogadó Gyulai Várszínház igazgatójával, Elek Tiborral a gyulai várban találkozhattak szerdán a sajtó képviselői és az érdeklődök annak kapcsán, hogy 

július 1-én (pénteken) és 2-án (szombaton) lesz a darab ősbemutatója az erőd udvarán, a Várszínpadon, a teátrum nyári összművészeti fesztiválja keretében.

A délutáni beszélgetés házigazdája, Tóth G. Ildikó színházi sajtóreferens felkérésére elsőként Elek Tibor beszélt Apor Vilmos és Gyula kapcsolatáról. Felidézte, hogy bár 1941-től 1945-ig Apor Vilmos Győrben élt, ahol püspökként halt vértanúhalált, ezt megelőzően élete nagyobbik részét, 1919-től 1941-ig Gyulán töltötte apátplébánosként. Már ekkor számos olyan cselekedetét tartották számon, amiért alakját legendák övezték. Például 1919-től a gyulai román foglyok kiszabadításáért járt közben a román királynénál, Bukarestben, majd a szegényekért, az üldözöttekért, az elesettekért és a zsidókért tett nagyon sokat.

Színigazgatói kinevezése után Elek Tibor azonnal arra gondolt, a mártír püspök mindenképp megérdemelné, hogy példaértékű életét, vértanú sorsát a Gyulai Várszínház bemutassa a művészet eszközeivel.

 Ám ilyen színdarab nem létezett. Aztán találkozott Dér Andrással, aki elszólta magát, hogy ismeri Apor Vilmos történetét, filmforgatókönyvet is írt róla. Erre azt mondta neki Elek Tibor, mivel filmet nehéz létrehozni, könnyítést jelentene számára, ha előtte írna egy színpadi művet, amit bemutatnának. Ha ez sikeres lesz, lehet, hogy majd a filmgyártás felé is megnyílik az út.

Dér András elfogadta a felkérést, hiszen Apor Vilmos életével, pályájával évtizedekkel korábban kezdett foglalkozni. 

Levéltárakban kutatott, interjúkat készített, monográfiákat olvasott el a mártír püspökről, és tanulmányozta naplóit, amelyek hatalmas segítséget jelentettek, hiszen a gyulai éveit végigjegyzetelte, és élete utolsó nyolc napját is krónikásként rögzítette.

Olvasmányai során leginkább a személyiségére, a krisztusi tudatára volt kíváncsi.

Az összegyűjtött anyagot Dér Andrásnak már „csak” drámai szerkezetbe kellett hoznia. A történet folyamatosan érlelődött benne, mígnem eljutottak a próbákig. Ekkor a színészek javaslatait is figyelembe véve véglegesítette a szöveget, amely közel 85 százalékban egyezik meg az eredetivel.

Az író szerint Apor Vilmosnak nagyon intenzív és sűrű volt az 53 életéve, 

amit leginkább sorozatban lehetne úgy elmesélni, hogy a részletekre is fény derüljön. A film sem rövid, két és fél órás etikus narratíva. Ezt kellett átemelnie egy másik struktúrába, hiszen a színpadi változat drámai, költői nyelvezetet igényel. Teljesen el kellett hagynia a filmes szerkezetet, és találnia egy fókuszt, egy jelen időt. Ez lett Apor Vilmos haláltusája, azok a percek, amikor még küszködik élet és halál küszöbén, de a halálos lövés nem engedi, hogy fizikailag tovább tevékenykedjen ezen a földön. Ennek a misztikus megjelenítése adott alkalmat arra, hogy az élet eseményeinek bizonyos elemeit, szegmenseit kiemelje.

 

Apor Vilmos életében nagyon sok olyan dramatikus epizód van, gyulai is, amelyek mindegyikéből lehetne készíteni drámát.

A győri tragédia csak a csúcspont. De a megkeresés és a koprodukció miatt sem lehetett csak a győri történésekre koncentrálni. Amit a néző látni fog a színpadon, az a valós és a képzeletbeli szereplők kiáramlása, a köztük lévő viszony és ezek költői megformálása – fogalmazott a szerző.

Történetből irodalmi mű is készült Elek Tibornak köszönhetően, aki miután látta, milyen értékes alapanyag született Dér András tollából, ragaszkodott ahhoz, hogy azt kötetben is megjelentessék. 

Ezzel is érzékeltetik, mire készülnek: arra, hogy minden évben kiadják majd egy-egy kortárs szerző művét. Tavaly Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Hamlear, a dán királyfiból lett brit király című színdarabját jelentették meg.

Ami a színpadra állítás gyakorlati módszertanát illeti, világos volt, hogy a gyulaiaknak keresniük kell egy koprodukciós partnert, hiszen nincs társulatuk. 

Elek Tibor az első perctől abban gondolkodott, hogy a Győri Nemzeti Színházzal közösen kell színpadra állítaniuk a darabot, sőt azt az óhaját is megfogalmazta, hogy legyen egy első felvonás, ami Gyulán játszódik és egy második, amelyik Győrben. 

A helyzetet megkönnyítette, amikor tavaly Bakos-Kiss Gábort nevezték ki igazgatónak, aki hagyta magát meggyőzni.

A győri színidirektort ebben a szerepben láthatja először a győri közönség. Ez azért említésre méltó – mutatott rá Bakos–Kiss Gábor a beszélgetésen –, mert amikor egy igazgató színészként is feladatot vállal, nagyon fontos, hogy azt az értékrendet, színházi esztétikát, amit képviselni kíván, így is kifejezze. Úgy vélte, a Győri Nemzeti Színház is tartozott Győr városának és a győri katolikus püspökségnek ezzel a darabbal.

Mindemellett hisz abban is, hogy a megváltozott világban a színháznak is újra kell pozicionálnia magát. 

Ennek jegyében arra törekednek, hogy egy időben szórakoztassanak és színpadra vigyenek olyan témákat, amelyek együttgondolkodásra hívják a közönséget. Ilyen lenne az Apor-darab, amelynek januárban kőszínházi bemutatója is lesz Győrben. Bakos-Kiss Gábor szerint ez egy „szélesebb vásznú” produkció lesz a gyulaihoz képest. Méltányolja azonban a vár szerepét, amely különleges rezgésű és hangulatú, színészt és rendezőt egyaránt megihlet.

Dér András az összegzésében áldásnak nevezte, hogy Győrben a Káptalandombon volt az előbemutató, Apor Vilmos gyilkossága helyszínétől százharminc méterre, és hogy a gyulai ősbemutató lefedi Apor Vilmos egykori életterét. 

Elek Tibor a summázatában azt hangsúlyozta, hogy egy rendkívül korszerű színházi nyelvet teremtő, nagyszabású történelmi színpadi mű jött létre, amely megvalósításában is különleges. Tematikáját nézve viszont a Mindenkinek mindene egy általános emberi történet, amelyben olyan humánus értékek jelenek meg, mint a felebaráti szeretet, az áldozat- és felelősségvállalás, az elesettek melletti kiállás, a szolidaritás.

Borítókép: Elek Tibor, Bakos-Kiss Gábor, Dér András és Tóth G. Ildikó (A szerző fotója)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.