Segyevy Dániel Térképművek Trianon árnyékában című kötetének ismertetését így foglalja össze a lap: „A részvevők egy érdekes, adatgazdag történelemórát, történelmi témájú előadást hallhattak.”
A könyvbemutató során kiderült például, hogy 1918-ban, amikor már egyértelművé vált, hogy a központi hatalmak elvesztették a világháborút és az államok a békekonferenciára készültek, Teleki Pál felismerte, mennyire fontos lenne Magyarország számára tudatosan, időben, előrelátóan készülni a találkozóra. Teleki kezdeményezése nyomán azután a Magyar Földrajzi Társaság olyan térkép készítésére írt ki pályázatot, amelyek a magyar álláspontot, az ország területi épségének megóvását támaszthatják alá.
A sokat emlegetett kartográfiai munkát azonban kevesen látták. Amíg ugyanis Segyevy Dániel nem kezdett el ezzel a térképpel foglalkozni, többnyire csak írtak róla, de hollétét senki nem ismerte.
A lap szerint a szerző találta meg 2014-ben a hadtörténeti levéltárban.
Azt is megírja a Krónika Online, hogy egy hatalmas, 1:200 000-es léptékű kéziratos térképről van szó, amely összesen 45, körülbelül A2-es méretű szelvényből áll. Úgynevezett pontmódszeres eljárással készült, ami egy nagyon aprólékos technika, viszont hűen tükrözi a korabeli népszámlálási adatokat. A térképen pontok vannak, minden pontnak megfelel egy érték. A pontok méretének és színének változtatásával lehet az ábrázolást variálni, vizuálisan kifejezni a számadatokat. Mindez azért érdekes, mert így válik egyértelművé, hogy méretével és pontosságával is egyedülálló volt akkortájt ez a kartográfiai alkotás, a korszak legnagyobb néprajzi térképe volt.
