A Danubia Zenekar rézfúvós kvintettje a Radetzky-indulóval és Makszim Fagyejev: Moszkva-indulójával teremtett különös hangulatot a főigazgató köszöntője előtt. L. Simon László sietett megnyugtatni mindenkit, hogy a két emblematikus zenemű a kiállításhoz kapcsolódva, a magyar történelem két vészterhes korszakát idézte meg.
– Mivel küldetésünkön, a történelmi személyiségek hagyatékának gyűjtésén, feldolgozásán sosem leszünk túl, ezért nem kizárólag hőseink, hanem a negatív figurák tárgyi emlékéről is gondoskodnunk kell – fogalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, magyarázatként hozzáfűzve: Fagyejev tehetségét Sztálin szolgálatába állította, a Radetzky-induló, az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot leverő Ferenc Józsefre, Sisi férjére emlékeztet.
– Igazán megtisztelő – fordult Csák János felé L. Simon László –, hogy miniszterként első nyilvános programja a Nemzeti Múzeumba hozta. A főigazgató kijelentette: sokan vannak a teremben, akik évek óta várták, hogy legyen önálló kulturális minisztérium, majd a miniszter figyelmébe ajánlotta a Nemzeti múzeumfejlesztési programot, amely a teljes intézményrendszer reformját célozza.
L. Simon László történelmi jelentőségű fejlesztésekként értékelte a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum felépítését, főleg, mivel a Szépművészeti Múzeum 1906-os átadása óta nem avattak múzeumot a fővárosban.
– Igazán örülök, hogy mint miniszter elsőként a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítását nyithatom meg, különösen azért, mert a főigazgató egykori kulturális államtitkár, aki kinevezésem óta rengeteg tanácsot adott. Nagy szövetségesemnek tekintem L. Simon Lászlót – kezdte megnyitóbeszédét Csák János, aki kiemelte: büszkék lehetünk, hogy végre újra van olyan minisztérium, amelyik a nevében is ott viseli a kultúra szót.
A miniszter a következőkben feltette a kérdést: hogy került egy fedél alá a kultúra mellett az innováció, a vállalkozásfejlesztés, család- és tudománypolitika, felsőoktatás? – Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy noha rengeteg azonnal megoldandó problémával kell megküzdenünk, ám azok mellett olyan megoldásokat kell találni, amelyek jövőképessé tesznek bennünket – fejtette ki Csák János.
Jövőképességünk egyik alapfeltétele múltunk és örökségünk megismerése. Aki nem becsüli a múltját, az jövőjét is semmibe veszi, aki meg akar szabadulni zsidó-keresztény örökségétől, az a nyugati civilizáció jövőjét ássa alá, aki meg akarja szüntetni az európai nemzetek csodálatos kultúráit, az a sokszínűséget ássa alá
– hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter, rámutatva: a kultúra az, ami állandó a változó világban, a kultúra a másik emberről alkotott képünk.
Ez a kiállítás az emberről alkotott képünk tükre, egy morális tabló
– jelentette ki az új tárlatról Csák János, majd elárulta: a megnyitóra jövet elmerengett, mit is jelent az országnak a Magyar Nemzeti Múzeum? – Itt osztjuk meg a régiek bölcsességét és tudását. Itt bátorítjuk, vigasztaljuk egymást. Itt minden tárgy az emberi kreativitás alkotása. Nemzeti intézmény, amely őrzi a javakat, amikhez kapcsolódni tudunk. Létének oka és értelme a magyar nemzet összetartása és az összetartozás megerősítése – sommázta a miniszter, aki végezetül fejet hajtott a múzeum munkatársai előtt, s minden, a magyar kultúra megőrzésén dolgozó előtt áldozatos munkájukért.
A továbbiakban a Nemzeti Múzeum alapításának 220. évfordulójára kibocsátott emlékérem hivatalos éremavatójára, továbbá a felújított előcsarnok és kávézó felavatására került sor.
