Hazánk első népszavazását 1921. december 14–16. között tartották Sopronban és környékén, melynek értelmében – 7107 szótöbbséggel – Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost környező nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, valamint az évszázadok óta a régióban élő németek és horvátok többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben, az első világháborút követően Saint Germainben kötött egyezmény értelmében Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon.
A film szakértő történészek – Ujváry Gábor, Tóth Imre, Sarkady Sándor, Dominkovits Péter, Fiziker Róbert, Krisch András – közreműködésével, eredeti dokumentumok alapján mutatja be azt a rögös utat, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a leghűségesebb városba vezetett. Az alkotók a korabeli forrásokból merítve készítettek illusztrációkat, melyekben színészek és hagyományőrzők közreműködtek.
A trianoni békediktátum idején – amikor káosz uralta Magyarországot – egy város közössége hitet adott a csüggedőknek, reményt nyújtott a reménytelenségben és példát mutatott hazaszeretetből. A voksoláshoz rögös út vezetett, a sikerből pedig – különböző mértékben – részt vállaltak az ország vezető politikusai, a selmeci–soproni főiskolások, az első világháború poklából hazatért katonák és a soproni polgárok is. A dokumentumfilm róluk is szól s nekik állít emléket. Nélkülük nemcsak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, de magatartásuk szilárd erkölcsi útmutató is. – nyilatkozott Maruzs Roland, a dokumentumfilm társproducere.
A film az 1919–1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. Az alkotók számos olyan dokumentumot, kéziratot használtak fel a forgatókönyv írásakor, melyek korábban egyáltalán nem vagy csupán a kutatók körében voltak ismertek. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is.
A film korabeli források alapján egy selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit. Ez a bensőséges narratíva és személyes történetvezetés nemcsak megidézi a tárgyalt korszakot s annak emberét, de megszólít minket is. Ez a dokumentumfilm egyfajta vallomás a hazaszeretetről.– fogalmazott Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező.
Borítókép: Jelenet a filmfelvételről (Fotó: Filmever Studio)
