A kiállítás két különleges művész, egy író és egy festő testvérpár R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja, okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével. A kiállítás az „isteni ingyen kegyelem ajándékát”, a tehetséget hivatott bemutatni.
A laborfalvi Berde család tagjai évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót.
Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde lányok gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem.
Berde Amál és Berde Mária két olyan erdélyi nagyság, amely egyszerre nagyenyedi és kolozsvári.
Ez a két helyszín szimbolikájában is meghatározó az egykori és a mai generáció számára is.
Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.” Berde Amál „gyönyörű színérző tehetségét” Thorma János, legkedvesebb mestere így figyelmeztette: „Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent megtanulhat a festő, de ezt az egyet nem igen lehet tanulással elsajátítani senkinek, aki nem született ezzel.”
