A bábok első csoportja az első koronázási ünnepi játékokra készült el csaknem tíz évvel ezelőtt. Géza fejedelem és felesége, Sarolt, Szent István király, Gizella királyné, Szent Imre herceg és Asztrik püspök óriásbábjai Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész, valamint Grosschmid Erik Blattner Géza-díjas bábtervező tervei alapján készültek. Ezt követően évenként bővült a történelmi család. Elkészült Szent László király, I. Géza király, Salamon király, valamint Szent László felesége, Adelhaid és a lányuk, Piroska. A következő évben Könyves Kálmánnal és öccsével, Álmos herceggel egészült ki az Árpád-házi bábcsalád. 2015-ben ezek a bábok először kaptak szerepet a színpadon zajló szertartásjátékban is. A következő években csatlakozott II. István és II. (Vak) Béla király, III. Béla király és szépségéről híres felesége, Antiochiai Anna bábja. II. András, az Aranybullát kiadó király, és lánya, Szent Erzsébet 2018-ban készült el, a következő évben IV. Béla és szentté avatott lánya, Margit csatlakozott. A bábcsalád idén két új taggal, IV. László és III. András királyokkal bővült, akik Majoros Gyula Blattner Géza-díjas bábkészítő mester, szobrászművész vezetésével Kecskeméten keltek életre. Ezzel az óriásbábok családja 23 tagúra nőtt. Ugyanitt zajlott az első bábok felújítása is, hiszen a szerkezet megerősítésén kívül a fejek és a koronák restaurálása is szükséges időnként.
A közel öt méter magas bábok gondos tervezést és kivitelezést igényeltek. Somogyi Győző grafikusművész az egyháztörténet szakavatott ismerője, a lovashuszár-hagyomány aktív őrzője. Négy évtizede kutatja és kelti új életre a magyar történelmi hadi viseleteket és zászlókat. Az Árpád-házi óriásbábok megformálásában a keresztény királyeszme méltóságteljességének visszaadása vezette. A tervezés forrásaiként felhasználta krónikák leírásait, a legendák és az énekek közvetítette hagyományt és a közel egykorú ábrázolásokat. Például Szent István és Gizella ábrázolását a koronázási paláston, a kalocsai királyfejet, a Szent László-hermát, a Képes krónikát, a Szent Korona zománcképeit. Közvetett forrásként bizánci és német-római császárok, kaukázusi és balkáni, nyugat-európai miniatúrák, szobrok és pénzek szolgáltak. A keresztény kultúrkör uralkodói divatja egységes volt, ez szolgáltatott hiteles mintát az Árpád-házi királyokhoz és hercegekhez. Mivel egy családról, rokonokról van szó, a fej alakjának megtervezésénél a művész felhasználta a III. Béla koponyája után készült antropológiai rekonstrukciót.