Magyarországon a játékok inkább kampányszerűen zajlanak, gondoljuk például a Nagy könyv 100-as listára, a Könyvek csatájára, mely a beérkezett szavazatok alapján 2 388 011 embert mozgatott meg. Országosan és vidéken is több ötletes kezdeményezés zajlott ideiglenes mozgalom jelleggel, például az Olvasók diadala, és a Veszíts el egy könyvet!
Az Országos Széchényi Könyvtár összeállításában 24 ország olvasásnépszerűsítési gyakorlatába pillanthatunk be. Szlovénia például az olvasást sportolókon keresztül népszerűsíti, Szlovákia a népmeséket használja. Ausztriában felismerték, hogy a könyvekhez való hozzáférés természetessége az első feltétele az olvasásnak. Ausztria legnagyobb irodalmi fesztiválja az Ausztria olvas – Találkozzunk a könyvtárban. Minden korosztályt bevonnak a könyvbemutatókba, irodalmi sétákba, képeskönyvmozikba, könyves bolhapiacokba, felolvasóestekbe. Így az olvasás máris generációs hídként működik.
Csehország erre a generációs összekapcsoltságra épít legjelentősebb országos programjában. A Minden cseh olvas a gyermekének már 12. alkalommal valósul meg idén. Ezen kívül több országos programban eltérő célcsoportokat szólítanak meg. Az év olvasója versenyt a cseh könyvtárosok egyesülete szervezi. Az olvasás segít című program az olvasásra nevelést tűzi ki célul, a Könyvekkel nőjünk fel kampány pedig 2005 óta folyamatosan zajlik, olvasóversenyekkel, beszélgetésekkel, író-olvasó találkozókkal, felolvasásokkal. Markánsan az épp olvasni tanuló gyerekeket célozza az Egész Csehország olvas kampány beavatásszerű ajándéka: a gyerekek megkapják az Első könyvem című kötetet.
A programok azt vélik leginkább hasznosnak, ha gyerekkorban szeretik meg az emberek az olvasást. Gyenge láncszem, hogy a kisgyerekek mellé kell egy-két ráérő felnőtt ahhoz, a gyerek mit is olvasson, azt hogyan szerezze be. Horvátország olvasás-népszerűsítő programja ezt felismerve arra törekszik, hogy a gyerekek a lehető leghamarabb kezdjenek el járni a helyi könyvtárba. Svédország a ráérő felnőtteket a Mindenki unokája programban biztosítja: a könyvtárakban olyan nyugdíjasokat képeznek ki, akik vállalják, hogy óvodákban felolvasnak.
Lengyelország is felismerte, hogy az olvasási aktivitás szorosan összefügg a könyvtárak fejlesztésével. Áldoznak az újdonságok beszerzésére és a közkönyvtári infrastruktúrát is fejlesztik, hiszen nem mindegy, az olvasó a könyvhöz mennyire egyszerűen juthat hozzá és viheti azt vissza. Az ifjúsági korosztály olvasási szokásainak támogatása szintén az elődleges célok között szerepel. A lengyel Nemzeti olvasásfejlesztési program a koronavírus-járvány következményeire is azonnal válaszolt: hangsúlyt fektet a könyvtári dokumentumok távoli elérésére. Járványtól függetlenül ennek nagyon ideje van, hiszen nem csak azok szeretnének olvasni, akik nagyvárosi könyvtárak közelében élnek. A lengyelek a hangoskönyvek állományát is fejlesztik. Ez utóbbi lépés már a felnőttekről szól, Lengyelország ebben is korszerű, hiszen a Lengyel Nemzeti Könyvtár 1992 óta évente felmérést végez az olvasási szokásokról a 15 évesnél idősebbek körében, hiszen a gyerek az olvasási szokásokat is utánzás révén veszi át. Jó ötlet az újszülötteknek járó könyves kelengye is. Nyilván először csak rágni fogják a könyvet, de már kéznél van.
A világban 773 millióan nem tudnak olvasni, ehhez jönnek a gyenge olvasási képességűek. Amit saját hatáskörben tehetünk: biztosítsuk gyerekeinknek és magunknak az időt, a képességet, a könyv elérhetőségét.
Borítókép: könyvet olvasó kislány (Fotó: Teknős Miklós)
