A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg a szabadegyetemét Mikházán 2022. szeptember 2–3-án.
A találkozót a megálmodói egy családias hangulatú szakmai fórumnak szánják, ahol a szakma elméleti és gyakorlati szakemberei a mindennapi munka során tapasztalt kérdéseket és problémákat közösen vitathatják meg. Elsődleges célnak tekintik a hagyományőrzés terén kipróbált gyakorlatok egymásnak való bemutatását,
egyben a tanácsadást gyakorlati kérdésekben is. A rendezők nyolc szekcióba szervezték a közös munkát.
Az idei programban a népi kézművesség kerül a középpontba.
Többek között gyerek- és felnőttfoglalkozások, a képzések és szakkörök, a vásárok, a népi motívumok mai feldolgozása, a múzeumi gyűjtemények, a kiállítások és az azokból inspirálódó tárgytervezés, a népi iparművészeti minősítések, a pályázatok szerepelnek a napirenden.
A fotó-videó szekcióban érdekes előadásokkal és filmvetítéssel várják az érdeklődőket, akik technikai, fotókompozíciós kérdéseikre is választ kaphatnak.
A gyermekfoglalkozások szekcióban olyan témákról hangzanak el előadások és rendeznek interaktív műhelyfoglalkozásokat, mint az ölbeli játékok, a zenés-táncos-mesés komplex gyermekfoglalkozások, a dramatikus népszokások és a népi gyermekjátékok.
A szabadegyetem népmese szekciójában a résztvevők együtt keresik a választ arra az aktuális kérdésre: hogyan is mondjuk a népmesét a XXI. században?
Napjainkban nem valósulhat meg népi kultúra témában szervezett szakmai fórum, ahol a népzene ne kerülne terítékre, ebben a mikházi program sem lesz kivétel.
Szakmai előadások mellett kerekasztal-beszélgetés, hangképzés-népdaloktatás is színesíti az eseményt. Néptánc-táncház szekcióban – egy kerekasztal-beszélgetés keretén belül – többek között a táncházmozgalom aktualitásait, a táncházszervezés pozitívumait, a néptánc és a színház kölcsönhatását vitatják meg.
Esténként értékes programok várják az egybegyűlteket: a Heveder zenekar és a Maros Művészegyüttes is színpadra lép. Minden estét az elmaradhatatlan táncház zárja.
A Maros megyei Mikháza kiválasztása is szimbolikus, hiszen a település az erdélyi magyar kultúra egyik bölcsője: a Felső-Nyárád menti „Szentföld” központjában a ferencesek 1636-ban építették fel az első kolostorukat. A rend élén olyan kiváló tudósok álltak, mint Kájoni János, a Cantionale Catholicum és a róla elnevezett kódex szerzője. A rend az oktatás területén is úttörő szerepet vállalt, a kolostorban indult el az az iskolai oktatás, amely később a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban vált példaértékűvé. A település számos neves szülötte öregbítette Mikháza hírnevét: Kacsó Sándor újságíró, aki gazdag életpályáján többek között a Brassói Lapok és a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjeként vállalt felelősséget az erdélyi magyarságért, valamint Széllyes Sándor, aki a legendás Székely Népi Együttes vezéralakjaként ápolta szülőföldjén és vitte el ősei kultúráját a nagyvilágba.
Borítókép: Szakmai beszélgetés tavaly (Forrás: Hagyományok Háza)
