A sorozat a Görbe János és Latinovits Zoltán főszereplésével készült Szegénylegények (1966) vetítésével veszi kezdetét szeptember 1-jén. A 87 perces dráma Jancsó későbbi védjegyei, a hosszú beállítások és az Alföld ábrázolása miatt filmtörténeti jelentőségű.
Szeptember 2-án tűzik műsorra a Szerelmem, Elektrát (1974), Gyurkó László színdarabjának adaptációját. A Törőcsik Mari, Cserhalmi György és Madaras József neveivel fémjelzett film 1975-ben a New York-i fesztivált is megjárta. Az ókori görög drámák hangulatát idéző hetvenperces alkotás a korhoz képest modern köntösbe ültette mondanivalóját. A darab feldolgozását 12 egysnittes beállítással vitte vászonra a rendező.
Szeptember 3-án a Fényes szeleket (1969) láthatja a közönség Drahota Andrea, Kovács Kati és Balázsovits Lajos főszereplésével. A film a II. világháború utáni időszakba kalauzolja a nézőket. A cím a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének egyik indulójából lett kiragadva. Jancsó és írótársa, Hernádi Gyula saját élményeiket is feldolgozták a filmben, mint a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének egykori tagjai.
Az 1971-ben készült Égi bárányt szeptember 4-én láthatják a nézők. Főszereplőjét Madaras József kelti életre, de feltűnik benne Bujtor István is. A történet 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukásakor játszódik és kegyetlen hatalmi harcokat mutat be.
Szeptember 5-én a szovjet–magyar koprodukciós Csillagosok, katonákat (1967) vetítik Kozák András és Juhász Jácint főszereplésével. A 90 perces, az Egyesült Államokba is eljutó alkotás ugyancsak 1919 nyarán játszódik az orosz polgárháborúban, de Jancsóhoz illően alföldi környezetben.
Szeptember 6-án az Arany Pálmára jelölt, egy aratósztrájk közbeni harcot bemutató Még kér a nép (1972) című film kerül vászonra. A filmben Madaras József és Orbán Tibor mellett a nemrég elhunyt Haumann Péter és Koltai János is szerepel. Jancsó ezért a filmért Cannes-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat.
A vetítéssorozat a Sirokkó (1969) című filmmel zárul. A koprodukció hazai főszereplői Bujtor István és Madaras József. A történet 1930-ban, a horvát–szerb konfliktus közepén játszódik, amikor egy nemzeti hőst kell Magyarországra szöktetni egy politikai merénylet után.
Jancsó Miklós 2014 januárjában, 92 évesen hunyt el. A kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró tavaly szeptemberben lett volna százéves.
Borítókép: A Csillagosok, katonák című magyar–szovjet koprodukciós film forgatásán Mihail Kazakov szovjet színművész, Jancsó Miklós rendező és Tatjána Konyjuhova szovjet színművésznő. (Forrás: Fortepan)
