A Baltikumban járt a Sárkány

Szlama Lászlóval, a zenekar egyik alapítójával, énekesével, kobzosával, egyben frontemberével sikeres északi turnéjukról beszélgettünk. A fiatal zenész nem mellesleg hangszerének mesterdiplomás oktatója a Zeneakadémián.

2022. 09. 24. 9:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Júniusban Északnyugat-Norvé­giában egy négynapos vikingfesztiválon képviseltük a magyarokat, tesszük mindezt már hetedik alkalommal, három héttel később pedig már a Baltikumban forogtak a kocsi kerekei. A Liszt Intézet – Tallinni Magyar Kulturális Központ jóvoltából immáron nyolcadik éve koncertezünk Észtországban. Pärnuban a Hanza-napok és a tallinni középkori napok mellett idén a másik két balti államba is eljutottunk, így Litvániába, ahol egy archeo­parkban játszottunk egy középkori fesztiválon, valamint Lettországba is, ahol egy XIX. században épült majorság gyönyörű ódon falai között koncerteztünk – mesélte, majd hozzátette: 

Működésünk tizenkét évében eddig tizenöt országba jutottunk el. Kezdetben elsősorban külföldön léptünk fel, aztán váltottunk

 – árulta el a muzsikus, s azt is, hogy onnantól tudatosan a magyar közönség felé fordult a csapat.
 

A kéthetes turné emlékét egy forgatócsoport videóklipen örökítette meg, amely produkció várhatóan decemberben kerül a nagyközönség elé. A zenekarnak tavaly augusztusában jelent meg negyedik nagylemeze, XX. századi krónikás címmel, de a fiúk igen termékenynek tűnnek, tudniillik már a következő album stúdiómunkálatai folynak. Felmerül a kérdés, vajon van-e értelme manapság, amikor senki nem vesz lemezt, CD-t készíteni? Szlama László megnyugtatott, hogy egy-egy turné alkalmával igen jól fogynak a lemezek és egyéb kapcsolódó kereskedelmi termékek. – Koncertek után mindig vesznek lemezeket, szeretik kézbe venni, olvasgatni a borítófüzetet. Emlék ez a közönség számára, annak ellenére, hogy az emberek többsége már csak internetes fájlmegosztókon hallgat muzsikát – magyarázta.
A Bordó Sárkány legénysége középkori világzeneként határozza meg stílusát, amit olykor középkori rock and roll jelzővel illetnek. 

Mindkettő megállja a helyét, mert az esetek egy részében középkori magyar és európai dalokból, táncokból, valamint magyar népzenéből csinálunk a mai fül számára is élvezhető feldolgozásokat

 – avatott be a Junior Prima díjas népzenész. – De igen sok saját szerzeményünk is van, amelyeken a középkori zene stílusjegyei is fellelhetők. Odafent északon jelentős hagyománnyal bír az efféle középkori muzsika, hasonlóan, mint nálunk a magyar népzene.

 Ők kódexekhez nyúlnak tabulatúrákért, kottákért, illetve a trubadúrhagyományokból merítenek

 – magyarázta Szlama László.
A Bordó Sárkány saját dalaiban a szövegek sem elhanyagolhatók, amik magyarul íródnak. Az énekes felidézte, hogy a norvég turnén az egyik viking viseletben lévő hölgy így szólt hozzá: szeretné érteni a szöveget, mert biztosan jó lehet, annyira erős a zene kisugárzása. Az élménybeszámoló alatt kíváncsi lettem, mekkora hírnévre lehet szert tenni a külföldi hallgatóség köré­ben, hát feltettem a provokatív kérdést: dobtak-e föl már a színpadra a nézőtérről női alsóneműt? – Egyszer Balatonbogláron, a Babel Sound Fesztiválon felrepült egy melltartó, de északon nem kaptunk ilyen ajándékot. Lehet, hogy a hűvösebb időjárás az oka – nevetett a középkori rocker.

Borítókép: Észtországban, Lettországban és Litvániában is bemutatkozhatott a zenekar (Fotó: Bordó Sárkány)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.