Divatparádé a Szépművészeti Múzeumban

A magyar és a régiós divat elsőrangú seregszemléjévé nőtte ki magát a Magyar Divat és Design Ügynökség által életre hívott Budapest Central European Fashion Week. A kelmék és a csillogás szerelmeseit a szervezők szombaton és vasárnap a Szépművészeti Múzeum impozáns épületében várták a divatbemutatókra. Szombaton a Tomcsanyi, a Kata Haratym és a Romani bemutatóin ismerkedhettünk meg a következő szezon trendjeivel.

Budapest divathét szépművészeti Múzeum divatbemutatók Fotó: Teknős Miklós

Bevallom, hogy tinikoromban a divatipar működéséről Az ördög Pradát visel című, mára már ikonikus film okított ki. Ugyanis akkor tudatosult bennem, mennyi kreatív energia és sok-sok ember munkája szükséges szezonról szezonra egy új kollekció bemutatásához. Amióta érdeklődni kezdtem e varázslatos szektor iránt, s izgatottan figyelem a magyar tervezők legújabb kreációit, lenyűgöz egy-egy márka forma- és mintagazdagsága. 

Ha pedig a magyar és a régiós divat jelenéről és jövőjéről szeretnék többet megtudni, akkor erre idén már tizedik éve csak egy válasz lehet: irány a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW)! 

Hétvégére a Szépművészeti Múzeumba költözött a rendezvény, ahol néhány márka standdal várta a látogatókat: kozmetikumok, táskák, ékszerek és lábbelik közül is kedvünkre válogathattunk, ami nemcsak a vendégeknek, de a bemutatkozó tervezőknek is hatalmas lehetőség.

A termekbe belépve a hollywoodi filmekben megszokott látvány fogadott: sürgő-forgó emberek, sztárok és csillogás. 

Az idei arculat domináns színe, a levendulalila pedig kitűnően harmonizált a neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült múzeummal. 

Az említett standokhoz vezetett az utam, miközben a vendégek öltözéke már önmagában kitett egy divatshow-t: élénk színek és minták, földöntúli szépségű szabások és anyagok kápráztattak el. Sikkes és eredeti szetteket láttam, azaz a magyar divatot, csak éppen nem a kifutón, hanem a való életében, a használatban, s ott is remekül megállta a helyét. A következő generáció is feltűnt a rendezvényen: a fiatal lányok hasonló lelkesedéssel és természetesen kifogástalan megjelenéssel vettek részt a programokon, s ki tudja, talán ők lesznek a jövő divatdiktátorai, tervezői. Délelőtt kezdődött a 2012-ben Tomcsányi Dóri által alapított Tomcsanyi márka bemutatója, aki a tőle megszokott mintagazdagságot, a nagyvárosi nő gardróbjának darabjait vonultatta fel. Az előző évek kollekciójában feltűnt ikonikus csíkos szatyor is újragondolt formában fog hódítani nemsokára. Igazi minta- és színkavalkádot láttam: a citrom- és narancssárga, a levendulalila, a korall, a zöld s a kék tűnt fel egy-egy ruhadarabon, amellyel – legyen az akár egy kendő vagy csak egy felső – meg lehet törni az egyhangú öltözékünket, s ruhatárunk extra darabjai lehetnek. 

A következő jegyem a Kata Haratym lengyel divatmárka bemutatójára szólt. A tíz szett mindegyike más-más hangulatot keltett bennem. Hogy csak néhányat említsek, a romantikus összhatást keltő, lágy esésű, rózsaszín maxiruha, amelyet piros kiegészítőkkel bolondított meg a tervező, egy kellemes randevúra, partira és egy törékenyebb hölgyhöz illő szett. Ám a homokbarna, farmeranyag hatású trapéznadrág és dzseki kombinációja véleményem szerint már karakánabb személyiséghez illik. A kollekciót egyébként változatos anyag- és formavilág jellemzi, a szettekben egyszerre keverednek a finom és a határozott vonalak.

Az általam egyik legjobban várt esemény a Romani Design, Varga Erika és Helena tervezőnők bemutatója. 

Ezúttal az újjászületés jegyében minden pirosban pompázott. A bemutatót Varga Helena és zenekara előadása tette rendkívül különlegessé, ami rögtön kiemelte őket a többi közül. A performansz jelleget egyébként rendkívül kevés tervező hozta idén. Bár a vetítőn volt szerencsém követni az Evelinfink márkát, amely szintén rendkívül üdítő kivétel. Pedig a helyszínválasztás szintén azt sugallja, hogy a kifutóra alkalmazás is lehet egyre bátrabb, hiszen anélkül csupán passzív nézelődés marad egy-egy bemutató. Ugyanakkor jó látni a magyar márkák aktivitását és ötleteit, valamint a magyar és a régiós divatipar folyamatos fejlődését. Sőt nem hiszem, hogy máshol lenne lehetőségem megismerkedni ukrán vagy éppen lengyel tervezők darabjaival. Ez a figyelemre méltó és egyedi a BCEFW-ben: összehoz minket a divat nyelvén.

Borítókép: Színes kavalkád a BCEFW-n (Fotó: Teknős Miklós)