A világjárvány okozta korlátozások miatt hosszú kihagyás után az egyesület 2022-ben tudott ismét kiállítani csoportosan, szalonjelleggel. A tavalyi évben megválasztott elnöknek, Kovács Csonga Anikónak és az egyesülethez tartozó Limes Galéria új vezetőjének, Balla Ritának ez az első közösen szervezett szalonkiállítása a tagok munkáiból. Az egyesület két tagjának is tudott önálló kiállítást szervezni az év során, és egy nemzetközi kiállításon a tagok erdélyi képzőművészekkel együtt is kiállíthattak az évad első negyedében.
A koronavírus megjelenése óta eltelt időszak nemcsak a hétköznapi kultúrát, a gazdaságot, az oktatást vagy az egészségügyet alakította át, hanem radikális változásokat tapasztalhatunk a kortárs művészet terén is. A csoportos, válogatott tárlatra a szakmai zsűri harminc alkotó beküldött munkáiból végül negyvennyolc alkotást válogatott ki.
– A kollektív kiállításon a pandémia időszaka alatt létrejött műveket mutatjuk be. A kiállításon látható művek témáit, formavilágát nem a pillanatnyi divatok irányították, hanem a belső tartalmi indulatok. A Zebegényben élt Szőnyi István festőművész, főiskolai tanár szavai jutnak eszembe: „Nem az a fontos, hogy ki, mikor, mekkora méretben, mennyi idő alatt csinálta, hanem csakis az alkotó személyétől elszakadt műtárgy belső értéke” – fogalmazott A. Bak Péter, a kiállítás kurátora.
– A beküldött portfóliók alapján a zsűri tagjai a végső, kiállítandó alkotásokat online konferencián választották ki, szem előtt tartva a tematikai kiírást és a magas szakmai minőséget. A zsűribizottság tagjai voltak: A. Bak Péter festőművész, művészeti író és szakbecsüs, Keppel Márton művészettörténész, Kovács Csonga Anikó grafikus, festőművész, a MAMSZE elnöke, Méry Beáta festőművész, valamint jómagam. A kiállító művészek kivétel nélkül az egyesület tagjai, zömében Dél-Szlovákiában élő alkotók, de vannak köztük dorogi, lábatlani, Budapesten élő művészek is
– mondta lapunknak Balla Rita művészeti menedzser, a Limes Galéria vezetője. Majd hozzátette, hogy a kiállítás egészét az összehangolt műfaji sokszínűség jellemzi: a közép- és az idősebb generáció munkáira a figuratív ábrázolásmód és a posztmodern jegyek jellemzők, míg a fiatalabb korosztályra a kevert média használata, a linóleummetszet és a grafika vegyítése vagy a nyomatokkal való kísérletezés különböző textúrákra. – A bent és kint feszültsége nem másról szól, mint a szabadság megélésének törékeny egyensúlyáról. Szabadság a fizikai valóság kényszerítő realitásától, ugyanakkor szabadság a művészet határtalanságának lehetőségeiben. A MAMSZE seregszemléjének hívószava a „lockdown” volt, utalva a Covid-világjárvány által okozott fizikai zártság tapasztalatára. A szalon kiegészítő jelmondata a „menekülés a művészetbe” volt, jelezve a fizikai tapasztalatot meghaladó valóságban egyedüli módon érzékelhető szabadság elérésének útját – mondta Keppel Márton művészettörténész.
Az egyesület tagjai között felvidéki építészek is alkotnak, ők az elmúlt három évben készült terveikkel vagy már a kész épületegységekről készült fotókkal és egyéb digitális felvételekkel képviselik az építészet műfaját.
– A szalon kiállított építészeti munkáiban leginkább közös talán az útvesztőszerű egyértelműség, amelyet a holland építész, Aldo Van Eyck meglehetősen titokzatosan fogalmazott meg. A tervezők munkái is úgy próbálnak helyi értékekre reflektálni, hogy egy globalizált világban kell azokat elhelyezniük, mely kortárs attitűd egyfajta komplex, labirintikus egyértelműséget kíván meg
– fogalmazott Győrffy Rachel építész, egyetemi tanársegéd a MAMSZE építészeinek munkáiról.
A kiállítást A. Bak Péter, a tárlat kurátora nyitja meg pénteken este hat órakor, beszédet mond Kovács Csonga Anikó és Balla Rita. A Lockdown – Menekülés a művészetbe című tárlat keddtől péntekig 13 és 16 óra között, november 11-ig látogatható.
Borítókép: a kiállítás (Fotó: Kovács Csonga Anikó)
