Az ismert és az ismeretlen Petőfi

A Petőfi-emlékév egyik legjobban várt eseménye az új, állandó Petőfi-kiállítás, amely szombaton nyílik meg a nagyközönség előtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Költő lenni vagy nem lenni című tárlat rendkívül sokrétű és informatív, Petőfi Sándor alakját az életmű főbb kulcsszavait megidézve mutatja be eredeti kéziratain, személyes tárgyain, festményeken és leírásokon keresztül. A nagyszabású kiállítás megnyitója alkalmából pedig szombaton egész napos, ingyenes programsorozattal várják a látogatókat.

Ellentmondások kereszttüzében
A Kötelék című egység a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfi Sándort és zsánerköltészetét. A Rémek című szekció a romantikára jellemző borzongás, a démonok és a halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, míg az utolsó, az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanatait mutatja be. Hiszen a költő a márciusi forradalomban erőt mutatott. A pillanatnyi eufória után azonban hamar jött a kiábrándulás. A forradalmi események nyomán nemcsak a vágyott polgári világ kezdett megvalósulni, de az erőszak is elkerülhetetlennek látszott. 

Petőfi hol a tehetetlenség miatt kiábrándult alkotó, hol erőszakot követelő radikális népfi.

 Tragikusan rövid élete végén kényszerűen nézett szembe a megbillenő világ apokaliptikus következményeivel. A különböző súlyú témák egyenrangúsága – a mai irodalomtörténeti összefoglalókhoz hasonlóan – szándékosan közvetíti a töredezettség, fragmentáltság élményét. Tudatában volt annak, hogy közönsége érzékeli ezt az ellentmondást. Sokszínűségét bátran vállalta, valószínűleg nézetei széttartóságával is többé-kevésbé tisztában volt.

A kurátorok munkáját dicséri, hogy nem kívántak szerzői fejlődéstörténetet elmesélni (Fotó: Havran Zoltán)

(Ön)ironikus próza
A tárlat központi hatáseleme a meglepetés, a váratlanság, ami Petőfi poétikájának szövegszervező ereje. A költő „tabudöntögető” gesztusait, amelyek korának közvéleményét megbotránkoztatták, mai kontextusban értelmezi újra. 

A fergeteges szövegű paródiák, az (ön)ironikus briliáns próza, és az eleve játékosnak szánt versszövegek gyűjteménye a Petőfi-életmű eddig kevésbé feltűnő humorát mutatja be. 

Így igazi felfedezés vár a látogatókra. Az állandó kiállítás végén pedig egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg archív képekkel, műtárgyakkal.

Szombaton a kiállítással együtt a felújított közönségforgalmi terek és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyílik az érdeklődők előtt, valamint egész napos, ingyenes Petőfi-szabadnap elnevezésű programsorozattal készülnek a múzeum munkatársai, amelyről bővebben a Pim.hu oldalon olvashatnak.

Borítókép: Pillanatkép a Petőfi lenni vagy nem lenni kiállításon (Fotó: Havran Zoltán)