Szerelmi tragédia a pusztában

Rendkívüli időszak előtt állunk. A Petőfi-bicentenárum olyan lendületet adott a kreatív elméknek, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A westernballadaként feldolgozott vígeposz, a humorba fordított tragédia, a dokumentumfilmmé átdolgozott legenda… Csupa ötlet, csupa lelemény, csupa különlegesség. A Petőfi-művek ezerféle újraalkotása közül most Somossy Barbara Sose lesz vége című filmjét ajánljuk, pontosabban a film január 18-i díszbemutatóját, amelyen nemcsak az alkotókkal beszélgethetnek az érdeklődők, de mindjárt ki is próbálhatják a betyáros csűrdöngölőket.

2023. 01. 13. 7:08
null
Forrás: Somossy Barbara Facebook-oldala
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XIX. században játszódó filmet Petőfi Sándor egy rövidke verse, A csaplárné a betyárt szerette című költeménye ihlette. A vers olyan, mintha egy sajtóhír alapján vagy mintha egy szájról szájra járó tragikus elbeszélés nyomán írta volna a költő. Egyszerű és gonosz históriát mesél el Petőfi: „A csaplárné a betyárt szerette”, de a betyár a kocsmárosné nevelt lányába szerelmes. Az asszony elűzi a lányt, aki megfagy a pusztában, s mikor ez a betyár megtudja, a „csaplárnénak lett kínos halála”. Ezért aztán a betyár a hóhér kezére jut, amit ő persze örömmel fogad.

A történet ezerféleképpen feldolgozható lenne, kerekedhet belőle naturális szociodráma, mélységeket kutató pszichológiai thriller, dokumentarista nyomozás, Somossy Barbara azonban egyedi lehetőséget választott. 

A betyárvilág romantikáját ötvözte a balladai tömörséggel elmesélt tragédiával. A fiatal rendező vizsgafilmként készítette el a Sose lesz vége című rövidfilmet, s nem először választ megható témát. 

Az első egyetemi vizsgafilmje egy Liszt Ferenc-díjas zongorista rendhagyó útját meséli el. A Szóló – szemben a most elkészített fikciós művel – igaz történetet dolgoz föl. Az alkotó annak idején így beszélt róla: „Szokolay Balázs zongoraművész gyógyíthatatlan idegrendszeri betegséggel küzd. Erőt szerettem volna adni neki, hogy sose adja fel. A filmet elsősorban az ő tiszteletére készítettem, illetve másoknak bátorításképpen vagy kapaszkodónak. Szokolay Balázs a film bemutatójával egybekötött jótékonysági esten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, és némi támogatást is sikerült gyűjtenünk neki; így lett igazi küldetése a filmnek.”
Az új film történetét a Koltai Lajos osztályában tanuló műsorvezető-szerkesztő-rendező így foglalta össze:

Egy végtelen szerelem a végtelen pusztában, ahol az egyetlen út a túléléshez a szereteten át vezet, de a csaplárné szerelemféltése és a pénz utáni hajsza végül mindenki sorsát a tragédiába sodorja.

A filmet autentikus helyszínen, Apajpusztán vették föl. A község, illetve a környék Petőfi Sándor életében is fontos szerepet játszott, ez a táj Petőfi legszemélyesebb otthona. De a helyszínnek filmtörténeti jelentősége is van. A jelenetek egy részét abban az épületben rögzítették, amelyben Jancsó Miklós is dolgozott, amikor a Szegénylegények című filmklasszikusát készítette. A döngölt padló, az eredeti tárgyak mellett az alkotók a díszletek, a jelmezek, de még a szóhasználat eredetiségére is törekedtek.
Somossy Barbara egy interjúban elmondta, hogy Belinszki Zoltán néprajzkutató is részt vett a munkában, s egyebek mellett abban is segített, hogy korhű legyen a film nyelvezete, így egyfajta nyers stílus, szószegénység jellemzi a párbeszédeket. A jelmezeket szándékosan megszaggatták, összekoszolták, öregítették, hiszen senki sem látna hitelesnek egy patyolattiszta ingben parádézó betyárt. A maszkmesterek műsebeket készítettek a színészek arcára és testére, hiszen a filmben nemcsak szerelmes jelenetek, hanem verekedések is vannak, de még egy postakocsit is kirabolnak a betyárok.

Az alkotásban Magyarország vezető színművészei szerepelnek: ifj. Vidnyánszky Attila, Szűcs Nelli, Vas Judit Gigi, Pogány Judit, Reviczky Gábor, Hirtling István, Tóth Ildikó, Patkós Márton, Sipos Imre és Poroszlay Kristóf. Nehéz ennél jobb szereposztást találni.

A film főcímzenéje az Anima Sound System és Csík János Sose lesz vége Moldvában című zeneműve, amely egyébként a film címét is ihlette. A népzenéről Juhász Dénes és csapata gondoskodott, a film zeneszerzője pedig Márkos Albert volt. A tánckoreográfiát a Harangozó Gyula- és Örökös Aranysarkantyú-díjas néptáncos, Berecz István tanította a színészeknek, s egyes jelenetekben ő maga és az általa összeállított, Magyarország vezető néptáncosaiból álló csapat is részt vett.
A betyárstatisztériát a Hagyaték Lovas Egyesület biztosította, akik hagyományőrzőként elsősorban az alföldi betyárvilág tradícióit elevenítik föl. Mellettük a lovakat, felszereléseket, kocsikat a Juhász Team és vezetője, Juhász László biztosította, aki többek között olyan hollywoodi kasszasikerekben vett részt kaszkadőr- és lovas részletekkel, illetve ló- és lovasképzéssel, mint a Robin Hood (2018), a Ben Hur (2016), a Rettenthetetlen, a Mennyei királyság vagy a Karib-tenger kalózai.
Amikor a film készült, Koltai Lajos azt kérte az alkotótól, hogy

érzelmekben és színekben olyan végtelen legyen a történet, mint amilyen a napfelkelte és a naplemente.

Ennek megfelelő lett az operatőri munka: erőteljesek a fények, gazdag a színvilág. Talán a képi megoldásoknak, a modern kameramozgásnak, az újszerű technikai lehetőségek használatának s bizonyára a dinamikus utómunkáknak is köszönhető, hogy a film az autentikus XIX. századi külsőségek dacára sem lett poros, avítt Petőfi-mese, hanem egy nagyon is korszerű – vagy inkább kortalan – szerelmi dráma született.

Érdemes elmondani, hogy Somossy Barbara Sose lesz vége című kisjátékfilmjének január 18-i díszbemutatóján, a Fonó Budai Zeneházban nyilvános kerekasztal-beszélgetésen szólalnak meg az alkotók, akik azonkívül, hogy elmesélik a forgatás közben átélt kalandokat, a munkát megelőző kutatás érdekességeit, természetesen az érdeklődők kérdéseire is válaszolnak.

A vetítés után pedig a Fonó Szerda táncházban mindjárt táncra is perdülhetnek a nézők, ha a film nyomán kedvet kaptak a betyáros csűrdöngölőhöz, ha kitáncolnák lelkükből a betyárélet tragédiáját.

Borítókép: Jelenet a Sose lesz vége című rövidfilmből (Forrás: Somossy Barbara Facebook-oldala)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.