Megírta az Asszony a fronton című önéletrajzi regényt, amely bensőséges, lélekbe markoló vallomás a második világháború borzalmairól. A mű hatalmas visszhangot váltott ki, hiszen kendőzetlenül jelenik meg benne az orosz katonák által elkövetett sorozatos nemi erőszak. A kötet már megjelenése évében, 1991-ben elnyerte az Év könyve díjat. Fordítása eddig tizenkét nyelven jelent meg, több monodráma, kamara-előadás is született belőle. Pszichológusként segítette a haldokló gyermekeket, a gyászoló hozzátartozókat, létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt. A halállal ugyanakkor az életre, az élet megélésére tanított Polcz Alaine, akinek születése századik évfordulója alkalmából látható kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Világjáték – Polcz Alaine 100 címmel. A látványos tárlat fókuszában a Világ-játék teszt áll.
A Világ-játék teszt mint szervezőelv
Török Petra kurátor a Világ-játék tesztet állította az interdiszciplináris tárlat középpontjába, hiszen a pszichológiai-játékdiagnosztikai módszer magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése Polcz Alaine szakmai életútjának egyik legfontosabb eredménye. A tér közepén így elmélyülhetünk a Világ-játék teszt részleteiben, amelyről egy 1983-as újságcikk is beszámolt. Emellett képet kapunk a játék- és bábterápiáról, a kórházi ellátás és a halálra készülők gondozása területén elért szemléletformáló változásokról, amelyek generációk nézeteit befolyásolták és alakították. A Világ-játék teszt inspirálta a kiállítás látványvilágát és vált annak tematikus szervezőelvévé: a teszt kérdései mentén, a tudományos és az irodalmi életmű, valamint a tárgyi hagyaték elemeiből, szövegeiből építették fel Polcz Alaine világát.
Fotográfiák, személyes tárgyak, dokumentumok, megrendítő szövegrészletek, könyvek – egy kivételes életpálya pillanatai villannak fel hat tematikus egységben hol drámaian, hol szeretetteljesen.
Hiszen Polcz Alaine-nek nehéz sors jutott, erre világítanak rá a kiállításon olvasható leírások és saját szövegei is.
Polcz Alaine 1947-ben telepedett le Magyarországon, ám szülőföldjétől sohasem szakadt el teljesen.
Ő maga így írt erről:
Hiába mentem Magyarországra, értem a gondolataikat, közel is kerülök hozzájuk, de úgy látszik, hogy a gyökereim itt maradtak. Nekem az erőt és felfrissülést jelenti Erdély. […] Igazában otthon már sehol sem vagyok, illetőleg itt is, ott is, de az nem az igazi. Itt már nem tudnék élni.
Barátságok és a házasság erős szövetsége
Az erdélyi ismerősök sorából kiemelkedik a gyermekkori barátnő, Bíró Berta, akinek alakja megjelenik az egyik szekcióban, de Nemes Nagy Ágneshez és Vajda Júliához fűződő barátságát is felidézi a tárlat. Polcz Alaine és második férje, Mészöly Miklós 1955 táján került szoros baráti kapcsolatba Nemes Nagy Ágnessel és férjével, Lengyel Balázzsal. Részesei lettek egymás személyes és irodalmi-intellektuális életének, reflektáltak egymás műveire, alkotói törekvéseire. Nemes Nagy Ágnesnek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy bátorította Polcz Alaine-t az Asszony a fronton megírására, míg Vajda Júlia festőművész formálta Polcz Alaine ízlését és képzőművészeti kultúráját, sőt ő alakította ki benne a szép felismerésének és meglátásának képességét is.
A kurátor külön egységet szentelt Mészöly Miklósnak. Az idézetekkel, dokumentumokkal és fényképekkel teletűzdelt fal azt szemlélteti, hogy házasságuk erős szövetség volt, amely időről időre ugyan válságokkal terhelten, mégis egy életen át kitartott.
Mészöly átolvasta és stilizálta felesége tudományos cikkeit, míg a kiváló megfigyelőképességű Polcz megírásra érdemes témákat gyűjtött férjének. Magnószalagra mondott történetei, útibeszámolói, leveleiben felbukkanó irodalmi vázlatai Mészöly műveinek alapanyagául szolgáltak. Ezekből építkezett Mészöly Pontos történetek, útközben című regénye, valamint Polcz Alaine Két utazás Erdélyben és Karácsonyi utazás című műve.
A tárlatot, amely október 31-ig látogatható, rendezvények sokasága kíséri majd a legváltozatosabb műfajokban.
A részletekről a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján tájékozódhatnak.
