Haspólóban, rózsaszín gitárral és spanglival állt színpadra, de beállva is profi koncertet adott

Kétségkívül a jelenkor egy legmegosztóbb sztárja, aki már csak a külső megjelenésével is előszeretettel provokálja a maszkulin rockzenei közeget, azonban lényegében egy személyben támasztotta fel a kétezres évek eleji pop-punk-hullámot. Machine Gun Kelly tegnap este először lépett fel Magyarországon, és igencsak hangos közönség várta a Budapest Parkban.

Fotó: BACHPEKARYMATE

Machine Gun Kelly Fotó: Bach Máté 

Össze is jött neki, a Mainstream Sellout – amelynek címével azokra a vádakra reflektál, miszerint eladta magát – hasonlóan szépen nyitott, ma pedig már a komplett rockzenei színtér egyik legfelkapottabb előadója, szerte Európában a legnagyobb fesztiválokon is kiemelt fellépőként szerepel a főműsoridőben a jelenlegi turnén. A népszerűsége pedig újra divatba hozta a pop-punkot, nem véletlen, hogy a műfaj olyan veterán képviselői, mint a Simple Plan, sem győznek hálálkodni emiatt.

És nem mellesleg Machine Gun Kelly a bulvársajtóban is hatalmas celebbé vált az elmúlt években köszönhetően annak, hogy hosszasan üzengetett Eminemmel, illetve Megan Fox a felesége, és a jó ízlés határain bőven túllépve osztanak meg intim részleteket a szexuális életükről.

A sztárságot azonban komolyan veszi, a mostani turnén a pályafutásának leglátványosabb koncertjeit adta, tegnap este is úgy indult a fellépése, hogy a színpadon építettek egy hatalmas rózsaszín piramist, ennek a tetején vágott bele az első számba, miközben mindenhonnan lángok csaptak fel. Mint említettem, a ripacskodás sosem állt távol a zenésztől, szoknia kellett a szememnek, hogy egy haspólóban áll színpadra, hófehér nadrágban, szegecses övben, rózsaszín gitárral. Az Avril Lavigne-t idéző dalaihoz azonban kifejezetten passzol ez a cukormázas megjelenés, a zenekara régimódi rocker tagjai pedig tökéletes kontrasztot alkottak vele, úgy festettek, mintha Alice Cooper bandatagjait nyúlta volna le.

És annak ellenére, hogy Machine Gun Kelly jelenleg több tízezres tömegek előtt lép fel a kontinens fesztiváljain, őszintén megilletődött a Park félházas, de rendkívül hangos közönségétől is,

azt mondta, hogy ha a legközelebbi európai turnéján nem szerepel Budapest, nyugodtan rúgjuk tökön. Ráadásul a legelcsépeltebb Hungary-hungry szóviccet is elsütötte, de jól jött ki belőle, egyszerű gyerekről van szó, látszott rajta, azt gondolta, ő találta fel a spanyolviaszt és ezt még senki nem lőtte el előtte, olyan büszkén mosolygott.

Machine Gun Kelly gitárosa, Sophie Lloyd Fotó: Bach Máté 

A fellépése alatt egyébként vidáman spanglizott és iszogatott, a koncert végére már kissé illumináltnak tűnt, de annyira a vérében van a showmankedés, hogy a közönség a tenyeréből evett.

És nemcsak a rózsaszín piramist mászta meg, hanem az egyik oldalsó lelátót is, hogy utána a korláton ülve énekeljen egy dalt. A számok összeállításába kicsit bele lehetne kötni, mindenesetre merész lépés volt, hogy míg a legtöbb pop-punk előadó mindig egyből belecsap a lecsóba és egy energikus téttel indítja a koncertjét, addig ő kifejezetten lassú és merengős Papercuts-szal kezdett, majd a slágerei nagy részét az első fél órában el is sütötte. A Tickets To My Downfall címadó dalát kifejezetten hiányoltam, főleg, mert a korábbi állomásokhoz képest egy The Kid LAROI-, valamint egy The Verve-feldolgozásra cserélte, de ez egyéni szociális problémám, a közönségnek látszólag mindegy volt, mit játszik, ugyanolyan lelkesen fogadta az összes számát.

És nem túlzás állítani, hogy hibátlan koncert volt, ebből a műfajból aligha lehet többet kihozni, még egy konfettiesővel lehetett volna csak tovább cifrázni a műsort, illetve azzal, ha a zenészeit megtanítja énekelni és a Yungbluddal vagy a Will Smith lányával, Willow Smith-szel készült közös számai esetében a közreműködök vokálját nem lemezről játsszák be. Mindezek ellenére Machine Gun Kelly a legjobb dolog, ami a pop-punkkal történhetett, és azon sem lennénk meglepve, ha legközelebb a Sziget nagyszínpadán, főműsoridőben térne vissza. Ő kétség nélkül megbirkózna a feladattal, és mivel a közönsége bőven túlnyúlik a rockzenei közegen, valószínűleg nem fulladna érdektelensége a fellépése.

Borítókép: Machine Gun Kelly (Fotó: Bach Máté)