Ha KAFF, akkor a város izgalmas zsongásban ég, számos turista, filmbarát, illetve több mint ötszáz külföldi filmkészítő tette már látogatását Kecskeméten. Szerda óta minden az animáció körül forog. Újra meg újra megtelnek a Hirös Agóra vetítőtermei, amely kiváló filmek megtekintése mellett nagyszerű menedéket is nyújt a perzselő nyári kánikula ellen. A rajzfilmek választéka, szédítő sokszínűsége megbabonázza az embert. Idősek és fiatalok jobbnál jobb alkotásokkal mutatkoznak be. Aki azonban könnyed mesematinére vágyik, akkor nem feltétlen jár jó helyen, amelyet jól fémjelez az is, hogy a 25 egész estés animációsfilmből 12 kifejezetten a felnőtteknek szól.
KAFF a bűvös filmfesztivál
Talán az lehet a KAFF-nak a titka, hogy képes összekötni az embereket. A filmkészítőket és a rajzfilmek szerelmeseit. Így lett a régió legrangosabb animációs filmfesztiválja, ahol az alkotók kötetlen hangulatban találkozhatnak egymással. Egy valódi ünnep, amely nemcsak a különböző országok filmkészítőinek a találkozási helye, hanem egyben a különböző generációké is.
– Én már nem ismerem a most végzett egyetemistákat, a fiatal filmkészítőket, de itt lehetőség van arra, hogy megismerjük egymást.
– mondja Szoboszlay Péter, a 86 éves rajzfilmrendező.
A KAFF a magyar animáció hagyományainak az őre
A 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a legmagasabb szinten képviseli a magyarországi animációs filmkészítés eredményeit, illetve felvállalva igyekszik nyitni a határon túli területek filmkészítői felé is. Idén megkülönböztetett figyelemmel érkeztek Nagyváradról és a Kolozsvárról is rajzfilmesek.
A nagy hagyományokkal rendelkező hazai rajzfilmkészítés eredményeit és hírét igyekszik továbbadni a nagyvilágban.
Azt a full animationt, amely a legteljesebb, dinamikus mozgású animációt képviseli a világon, mindazt, amiről egykoron a magyar rajzfilm készítés híres volt. Az animációs szakemberek szomorúan mesélik, hogy más neves nemzetközi versenyeken egyre kevesebb a jól meganimált alkotás. A stúdiók világszerte egyre inkább a gyorsan, sorozatgyártásban elkészíthető filmek létrehozására tértek rá. Olyanokra, ahol a készítők – és a nézők is – beérik a tátogó figurák dialógjával és azzal az eseménytelenséggel, hogy nem történik semmi érdemi mozgás a filmvásznon. Holott az animáció lényege éppen az, hogy életet, lelket vigyen az alkotásba. A tengerentúli amerikai „iskola” nemegyszer igénytelen rajzfilmkliséi egyre gyakrabban jelennek meg az európai fesztiválfilmek között is. Sőt, számos nagynevű rendező is mintha kezdene felhagyni az animáció legfőbb értékeivel: a mozgás ábrázolásának művészetével.
Marad helyette a figurák olcsó, marionettbábú-féle mocorgása.
Kecskeméten a KAFF alatt a hagyományos, sok kézimunkát igénylő rajzfilmstílust képviselő alkotásokban gyönyörködhetünk. A magyar animációnak ez volt az ereje, már a hőskorban, a Macskássy Gyula irányítása alatti filmstúdió el tudott válni más stúdiók formanyelvétől. Idehaza nem Disney-t akartak, hanem sajátságos magyar rajzfilmeket. Ezt az egyedi utat érdemes továbbvinni, mert ez tud többletet adni a nemzetközi térben is.
Akkor most minden rendben van a hazai animációval?
A filmes szakemberek elmondják, hogy a probléma abban áll Magyarországon, hogy nincsenek olyan állandó munkák és megbízások, amelyek kiszámíthatók lennének. Minden film idényjellegű, azaz ideiglenesen egy-egy produkcióra állnak össze a rajzfilmesek, holott a jól működő csapatokat jó lenne egybe tartani. Beszámolnak arról, hogy ebből kifolyólag kevéssé tervezhetők a munkák. Olykor egyszerre több projekt is beindul, máskor meg egyáltalán nincs olyan egész estés film, ami foglalkoztatná a szakértő gárdát. Az elmúlt időszakban fejeződött be a Toldi, a Kojon négy lelke és a Műanyag égbolt. A három nagyszerű alkotás egyszerre foglalkoztatta a magyar animáció színe-javát, azonban most hirtelen elfogytak a megrendelések. Egy nagy közös stúdió hiányában – mint amilyen egykoron a Pannónia Filmstúdió volt – nincsenek olyan alkalmi munkák, amelyekkel ezeket a kiváló szakembereket foglalkoztatni lehetne a produkciószünetes időszakban.
Az elmúlt években egyre fontosabbá vált egy animációs filmkészítési stratégia létrehozása, amellyel a magyar szakemberek kapacitása tervezhető és megbecsült életpályához segíthetné őket.
Sokan bíznak abban, hogy ez a terv a közeljövőben megvalósulhat, hiszen éppen az elmúlt években a magyar filmek díjesői mutatták meg azt, hogy igen jelentős alkotások készülnek Magyarországon. Olyanok, amellyel a magyar fiatalok oktatásában, ismereteik bővítésében és világnézeti nevelésükben aktívan részt vehet. Aki nem akar lemaradni a magyar animáció legnagyobb eseményeiről, még nem késő Kecskemétre ellátogatni, hogy az 16. KAFF-on kiváló filmeket nézhessen meg.
Borítókép: Tóth Gábor
