Lágertapasztalat és a szeretet nyelve Visky András ötödik kiadását megért sikerkönyvében

A személyes történelem mindig több, mint az általános. A transzgenerációs traumákat génjeinkben hordozzuk és az átélteket le kell írni, mert nem foszthatjuk meg a jövő nemzedékét attól, hogy ezen át megismerjék, megértsék saját magukat is. Ezért is kell elmesélni gyerekeinknek – mondotta Ugron Zsolna írónő azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Visky András Kitelepítés című nagy sikerű családregényének ötödik kiadásának alkalmából tartottak a budapesti Ráday Házban.

Visky András dedikál. Fotó: A szerző

– Voltak emberek, akik azért imádkoztak, nehogy kimaradjanak a letartóztatásból, és elkezdték hírbe hozni a Securitate-t, hogy rosszul végzi a munkáját. Az abszurd irodalom nem véletlenül Kelet-Európában született. Ugron Zsolna mindezt saját édesapja példájával erősítette meg, akit évtizeden át ugyancsak szoros megfigyelés alatt tartott a titkosrendőrség. Az őt távolról figyelő szekus jelenléte annyira természetessé vált, hogy egy idő után édesapja már intéssel köszöntötte a kocsmában.
– Amit gyermekként átéltem Ceausescu Romániájában, az felnőtt fejjel annyira szürreálisnak hat, hogy szinte el sem hiszem, hogy ez velem, velünk történt – mondotta.

Balog Zoltán szerint az ősök addig élnek, ameddig egymás közt meséljük történeteiket. 
– Egy könyvünk van, egy életünk és személyes istentörténetünk. Hogy miért is muszáj e történeteket megosztanunk másokkal? Egymásért! Történeteink akkor is közösek, ha másként is emlékszünk az eseményekre, amelyeket természetes módon mindenki eltérően lát. A különböző narrációk tényét el kell fogadni és meg kell tanulni egymást olvasni. Éppen úgy olvasni, mint a Bibliát, azaz meg kell találni benne magunkat. Ez tehát egy nagy megbékélési ajánlat.

Családtörténetéről visszafogottan nyilatkozó szerző a Kitelepítést két évtizeden át, többször újrakezdve írta meg. Erre is csak szülei távoztával volt képes. Az abszurditás feldolgozásához, az indulatok, gondolatok letisztulásához évtizedek távlatára volt szüksége, de befejezettnek korántsem tekinti. Terveiről szólva Visky András említést tett a birtokában lévő, a családját érintő 1400 oldalas titkosszolgálati anyagról, amelyből 200 oldal lehallgatási jegyzőkönyv. Mint mondja, nincs annál viccesebb, abszurdabb olvasmány, mint amikor magyarul lefolytatott teológiai témájú beszélgetést megpróbál valaki román nyelvre átültetni úgy, hogy egyébként nem érti, miről van szó. Ez kimeríthetetlen irodalmi témát szolgáltat számára a jövőre nézve.

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés Visky András sikerkönyvéről (Fotó: A szerző felvétele)