Az öt legjobb Mel Gibson-film – Rettenthetetlen + videó

Csodálatosan megkomponált, a nagy elődökhöz méltó, monumentális történelmi film.

Forrás: InterCom

1. Rettenthetetlen (1995)

A filmet Mel Gibson rendezte, akinek ez volt a második rendezése az 1993-as Arc nélküli ember (The Man Without a Face) után. Gibson rendezőként is zseniális, olyan filmek fűződnek a nevéhez az említett mozin kívül, mint a 2004-es A passió (The Passion of the Christ), a 2006-os Apocalypto és a A fegyvertelen katona (Hacksaw Ridge) 2016-ból. Szinte valamennyi rendezését elismerte a szakma is. A Fegyvertelen katona hat Oscar-jelöléséből kettőt (hang és vágás) begyűjtött, az Apocalypto három jelölésig jutott (smink, hangeffektek, hangvágás), de a most tárgyalt Rettenthetetlen tíz (!) jelöléséből öt Oscart el is tudott hódítani. A mozi forgatókönyvírója pedig  Randall Wallace volt, aki mind forgatókönyvíróként, mind pedig rendezőként letette a névjegyét. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint az Alexandre Dumas regényéből 1998-ban készült A vasálarcos (The Man in the Iron Mask), a Pearl Harbor (2001), a sorozatunkban is tárgyalt 2002-es Katonák voltunk (We Were Soldiers), John Malkovich és Diane Lane főszereplésével A paripa (Secretariat, 2010) vagy éppen az Igazából mennyország (Heaven Is for Real, 2014).

A skótok nemzeti hőse, William Wallace (Mel Gibson)  (Fotó: InterCom)

A történet

A mozi történelmi eseményeket dolgoz fel. Sir William Wallace (Mel Gibson) a skót történelem egyik legemblematikusabb figurája. Hosszú távollét után hazatér és szembesül azzal, hogy országában a kegyetlen I. Eduárd angol király uralkodása miatt kaotikus állapotok uralkodnak. Hosszú rábeszélés és hősies példamutatás árán hadsereggé kovácsolja a hitehagyott skót népet, és a sereg élén csatába indul a szabadságért - ennyi a film hivatalos leírása. Azonban sokkal többről szól ez a mozi. Van benne minden, ami elengedhetetlen egy jó és sikeres filmhez. Hős, aki a népéért,  a hazájáért képes az életét feláldozni. Nagyszerű színészi alakítások fűszerezik az amúgy is remek filmet, Gibson mellett az Izabella hercegnét játszó (Sophie Marceau) és a Wallace szerelmét, Murront alakító Catherine McCormack is tökéletesen hozza a figurát. Na és természetesen egy mindenre elszánt, gonosz ellenség, akivel meg tud küzdeni a hős, akiért beültünk a moziba. Izgalmas csatajelenetek, rendkívül jó forgatókönyv, gyönyörű tájak és fantasztikus zene. 

Ki volt William Wallace lovag?

Sir William Wallace (Elderslie, 1270 körül – London, 1305. augusztus 23.) skót lovag, aki országa parasztjait szabadságharcba vezette az angol elnyomás ellen, I. Eduárd angol király uralma alatt, a skót függetlenségi harcok időszakában. A leghíresebb ütközete 1297. szeptember 11-én a stirlingi hídi csata volt. Ahol a jelentős túlerő ellenére a skót hadak megfutamították az angol sereget. Ennek a csatának az emlékét őrzi a William Wallace-emlékmű (1869) a stirlingi vár mellett. 1305. augusztus 5-én esett angol fogságba Robroystonnál a skót lovag, a „felföldi” nemzet első függetlenségi háborújának vezéralakja. 

A William Wallace-emlékmű  (Fotó: Wikipédia)

Az angolok brutálisan megbüntették, különös kegyetlenséggel bántak el vele. 1305. augusztus 23-án a tárgyalást követő ítélet után kivitték a tárgyalóteremből, meztelenre vetkőztették és egy ló farkához kötözve a smithfieldi piactéren vonszolva addig fojtogatták, amíg már majdnem meghalt, ezután megcsonkították, megnyúzták és felnégyelték, majd lefejezték. Fejét a London Bridge-re tűzték fel, ahová később testvére, John és Sir Simon Fraser feje is került. Végtagjait különböző helyeken függesztették ki: az egyiket Newcastle-ben, a másikat Berwickben, a harmadikat Stirlingben és a negyediket a skóciai Perthben – írja le a szörnyű eseményeket a Wikipédia.

A híres Wallace-kard

Az eredeti kardot, aminek segítségével sikeresen harcolt az angol király ellen Stirlingben, Skóciában őrzik a mai napig. A tokot és a hozzá illő övet a britek később érthető módon lecserélték, mivel az eredeti egy legyőzött angol parancsnok, Hugh Cressingham bőréből készült. 2005-ben, Wallace kivégzésének 700. évfordulóján saját kardja lett egy New York-i kiállítás legnagyobb szenzációja a Tartan-hét alkalmából tartott ünnepségsorozaton. 

Érdekességek

Gibson több, mint kilencven óráig forgatta a stirlingi csatát, hogy minden tökéletes legyen, Wallace feleségét, akit Catherine McCormack alakított szenzációsan, a való életben Mariannek hívták. A film során Murron lett belőle, hogy elkerüljék az esetleges zűrzavart a Robin Hood-beli azonos nevű szereplővel. A forgatás döntő része nem Skóciában, hanem Írországban zajlott. Mindössze pár jelenetet vettek fel a Skót-Felföldön. A film dramaturgiája megkívánta, hogy a valós történelmi tényeket néhol elferdítsék. Ilyen például az, hogy Izabella hercegnő 1308-ig nem is járt Angliában, így nem bátoríthatta Wallace-t a falkirki csatában – olvasható a Mafab.hu cikkében.

Összegzés

A Rettenthetetlen egy csodálatos történelmi film. Akik szeretik a történelmi eseményeket feldolgozó mozikat, azoknak különösen finom csemege Mel Gibson mozija. Méltó követője az olyan régi, nagyívű klasszikus moziknak, mint a Ben Hur (1959), a Spartacus (1960), vagy a Quo Vadis (1951), ugyanakkor a modern kor kívánalmainak is maximálisan megfelel. A látványvilága lenyűgöző, a történelmi kor megjelenítése a vásznon tökéletesre sikerült. A színészi játék káprázatos, Mel Gibson bizonyította ezzel a filmjével azt is, hogy remek színész és azt is, hogy talán még jobb rendező. Wallace forgatókönyve pedig nagyszerű és fordulatos. Számos történész kritizálta a történelmi hűséget, de azt tegyük hozzá, hogy a források sem egyértelműek ebből a korból, sok esetben egymásnak ellentmondóak. Azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy ez nem egy dokumentumfilm, hanem egy játékfilm, ahol az alkotói szabadság nagyon fontos szempont, hiszen egy eladható mozit kell készíteni. A Rettenthetetlen nem csak a megszerzett öt Oscar-szobra miatt kötelező darab a filmrajongóknak, sokkal inkább azért, mert egy igazi történelmi eposz, egy hősköltemény, ami zseniálisan lett feldolgozva. Csak az elismerés hangján lehet róla szólni, méltó befejezése ez a mozi a Mel Gibson filmjeit bemutató sorozatunknak.

Idővonal: A Rettenthetetlen című filmet 1995-ben mutatták be, abban az évben, amikor II. János Pál pápa ötmillió hívő előtt pontifikált nagymisét a távol-keleti országok katolikus fiataljainak találkozóján Manilában. Izraelben két öngyilkos merénylő 21 embert ölt meg a Beit Lid-i városközpontban. Az Európai Unió és 12 földközi-tengeri szomszédos ország megállapodást írt alá Barcelonában a jövőbeni politikai és gazdasági együttműködésről. Az USA negyvenmillió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott a gazdasági-pénzügyi válsággal küzdő Mexikónak. Ausztria, Finnország és Svédország belépésével 15 tagúra bővült az Európai Unió. A NATO Tanácsa jóváhagyta az atomsorompó egyezmény határozatlan időre történő meghosszabbítását, a Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázta meg Kóbe városát és környékét Japánban, több mint 6400 ember halálát és 300 ezer ember otthonának pusztulását okozva, Daytonban megegyezés született a délszláv háborús felek között a béke feltételeiben, ezek után Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de területét kettéosztják (a daytoni szerződést december 14-én írják alá), először végeztek olyan csontvelő-átültetést egy AIDS-es betegen, Jeff Gettyn, amelynél a csontvelő egy páviántól származott, az Opal hurrikán 19 embert ölt meg az egyesült államokbeli Floridában, Georgiában, Alabamában, és Észak-Karolinában és a magyar parlament elfogadta a devizatörvényt, ezzel az utolsó akadály is elhárult a forint konvertibilitása elől, és az aggteleki cseppkőbarlangokat a világörökség részévé nyilvánították. (Wikipédia)

A jövő héten folytatjuk filmes időutazásunkat a felejthetetlen mozik és színészek világába. 

Borítókép: William Wallace (Mel Gibson) teljes harci díszben (Fotó: InterCom)