Kiállítás nyílt a magyar nyomdászat történetéről Szegeden

Befejeződött Budán címmel nyílt meg csütörtökön a szegedi Somogyi-könyvtárban egy kiállítás. Emlékéül annak, hogy már 550 évnyi múltra tekint vissza a magyarországi nyomdászat.

Hegyi Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének docense a könyvtár régikönyves állományából válogatott, a magyar nyomdászat kezdeteit bemutató tárlat megnyitóján elmondta: Hess András Budai krónikája 1473. június 5-én jelent meg Budán. A feltehetően német származású nyomdász Vitéz János érsek invitálására érkezett Magyarországra. Nyomdája azonban nem volt hosszú életű, bár még megjelentetett egy erkölcsbölcseleti kötetet, ezt követően nem tudni újabb kiadványáról.

A magyar nyomdászat első mesterműve: a Budai krónika zárósora. A kép forrása: Chronica Hungarorum [Buda, 1473, Andreas Hess]. Digitális Kincstár, szerk.: Ekler Péter, Káldos János. Készült az OSZK Inc. 326 jelzetű példánya alapján. (Forrás: OSZK)

A következő nyomdát a Kárpát-medencében 1529-ben alapították Nagyszebenben, és ezt követően folyamatos volt a könyvnyomtatás valamely magyar városban.

A tárlaton látható Werner Rolewinck 1474-es Fasciculus temporum (Kis időkötegek) című könyve, melyben a karthauzi szerzetes már a könyvnyomtatás jelentőségéről is írt. Hegyi Ádám hangsúlyozta, a nyomdagép volt az első eszköz, amely sorozatgyártásra volt alkalmas, majd Gutenberg fölfedezését követően csaknem háromszáz évnek kellett eltelnie, amíg az ipari forradalom során újabb termékek esetében megtörtént ez. A könyvnyomtatás kommunikációs forradalmat hozott, és megváltoztatta az emberi gondolkodást is – tette hozzá a szakember.

A könyvtár Dóm téri épületében október 4-ig látható kiállítás bemutatja a korszak magyar vonatkozású sikerkönyveit: így láthatók a 15. században működő Temesvári Pelbárt ferences szerzetes munkái vagy Antonio Bonfini a magyar történelemről szóló Rerum Ungaricarum decades (A magyar ügyek évtizedei) című kötete. A látogatók megismerhetik, milyen fontos szerepe volt a könyvnyomtatásnak a reformáció és az ellenreformáció folyamatában, majd a tudományos gondolkodás fejlődésében. Számos könyv mutatja be a természet- és orvostudomány 17-18. századi eredményeit, így látható Apáczai Csere János Magyar encyclopaediája, az első magyar nyelvű tudományos összefoglaló mű is.

A tárlat külön részlege foglalkozik a könyvnyomtatás szegedi kialakulásával, így a város első nyomdájával, melyet Grünn Orbán alapított 1801-ben. Bemutatnak egy-egy szépirodalmi alkotást is a magyar könyvnyomtatás minden évszázadából, melyek segítségével az érdeklődők megismerhetik, mikor mely műfaj volt népszerű, és hogyan változott a kötetek megjelenése, tipográfiája.

Borítókép: Az első Magyarországon nyomtatott könyv a Budai krónika (Chronica Hungarorum) 1473-ban került ki Hess András nyomdájából (Forrás: Facebook)