− 2009-ben alapította a Jóvilágvan zenekar a párkányi Forma Festet. Akkor miért fogalmazódott meg önökben az az igény, hogy a minőségi underground muzsikát el kell hozni ebbe a városba is? Fontos volt, hogy főleg magyar nyelvű dalok csendüljenek fel?
− Abszolút, mivel a környékre a magyar kultúrából olyan produkciók érkeztek, amelyek a mainstreamhez tartoznak. Ha el is hívott valakit a város a saját költségvetésből, akkor az populáris előadó volt. A másik, ami elindított minket ezen az úton, az az volt, hogy a Mária Valéria híd elég későn épült újjá, és elgondolkodva rájöttünk, hogy csupán egy-két esztergomi fiatalt ismerünk, nincs kapcsolat az ifjú generáció között a két városban. Ezért a kezdetekben úgy szerveztük az eseményt, hogy először Párkányban volt a fő akció, majd Esztergomban egy kísérőrendezvény, és egy-két héttel később pedig megfordítottuk, így ki is alakultak a várva várt kapcsolatok.
− Ezek a kötelékek megmaradtak, viszontlátják ezeket az arcokat évről évre?
− Sajnos nem nagyon, mivel Esztergom szinte fesztiválnagyhatalom lett, így az ottaniak nem sűrűn látogatnak át a párkányi kulturális eseményekre. Nyolc éve ezért találtam ki a kígyórajzolást, amely azt jelenti, hogy másfél óra alatt a híd esztergomi hídfőjétől krétával „áttekeredünk” a párkányiig, rámutatva arra, hogy nincs is olyan messze a két város. A kígyót pedig a résztvevők gyerekrajzokkal, kedvenc idézetükkel vagy épp kéznyomukkal díszítik fel.
− Miért lett a fesztivál fő motívuma a misztikus tűz és a kígyó?
− A kígyó az előbb említett akció miatt egyfajta „szeretethidunk”, a tűz pedig az immár hagyományos ingyenes csütörtöki esténk központi eleme, ugyanis ilyenkor az érkezők a csillagos égbolt alatt a tűz mellé települnek pokrócaikkal, és akusztikus szólókat, duókat hallgatnak a túloldali bazilika őrző tekintete mellett. Idén velünk lesz ekkor aZorka, a magyar alterzene üdvöskéje, Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven frontemberének duó formációja és a pozsonyi székhelyű Buy Her Sugar is.
− A Forma Fest arról híres, hogy igazi zenei csemegéket sorakoztat fel. Ezeket milyen szempontok alapján válogatják, hogyan fedezik fel a kevésbé ismert, ám annál értékesebb performanszokat?
− A legfőbb szempontunk a válogatásnál, hogy a fellépők harmada felvidéki zenekar legyen, amellyel támogatjuk a hazai bandákat, de törekszünk arra is, hogy az induló előadóknak szintén színpadot biztosítsunk. Idén megkérdeztük a fiatalokat, ők kiket ajánlanak. Így került a programba a hiphop új hercegnője, Sisi, Geddo, a szalkai származású rapper, A Kutya Vacsorája és a Tha Patkányz. Szerencsés együttállás, hogy a hiphop hivatalos ünnepnapján, augusztus 11-én a műfaj ismert előadói lépnek színpadra.
− Miért fontos, hogy szárnyaikat bontogató zenekaroknak adjanak helyet?
− Talán azért, mert a Jóvilágvannal azt valósítottuk meg a jövő zenész generációnak, amire nekünk is szükségünk lett volna az induláskor. Koncertlehetőségre, egyfajta kitaposott útra. Szlovákiában magyar zenekarként jobban lehet angol nyelvű dalokkal érvényesülni, illetve kicsit azt éreztük mindig is, hogy az anyaországban sem szívesen látják a felvidékieket, mondván, nem kell a konkurencia. De nagy áttörés, hogy a Jóvilágvan tizenhat éves fennállása óta először lép fel a Szigeten augusztus 15-én. Nekünk és az utánunk következő külhoni bandáknak ez óriási lépés.
− Hogyan fogadja a Forma Festet a szlovák közösség?
− Igazából próbálkoztunk szlovák fellépőkkel, viszont sajnos nem váltak be. A rendezvény fő támogatója a szlovák Kisebbségi Kulturális Alap. Ez jellemzően a nemzetiségi kultúra támogatására hivatott, úgyhogy emiatt a színházi előadások, a slam poetry műsorok és a könyvbemutatók magyar nyelvűek. Szeretnénk mindenképp ellensúlyozni azt, hogy a városba érkező szlovák és cseh turisták miatt szlovák és cseh mainstream zenekarokat hívnak a kulturális intézmények vezetői ahelyett, hogy megmutatnánk, kik is vagyunk mi. Például Spanyolországban sem magyar zenét akarok hallani, hanem egy vérpezsdítő flamenco-előadást élveznék inkább.
