Csák János arról beszélt, hogy a magyar kultúrának folyamatosan meg kell újulnia, ám eközben meg kell őriznie mindazt, ami „állandó az életben, a szépséget és a jóságot”, amelynek kifejezésére a magyar költészetnek igen mély tárháza van. Úgy vélekedett, a mai korban sokkal nagyobb esély van arra, hogy az emberek visszatérnek a versolvasáshoz, ha énekelve hallják a verseket.
A kulturális és innovációs miniszter kiemelte:
a Hangzó Helikon Fesztivál azt mutatja meg a látogatóknak, hogy miként lehet magyar költők műveit kiváló zenészekkel, zenekarokkal népszerűbbé tenni.
Hangsúlyozta: ezt már gyerekkorban el kell kezdeni, ezért van a fesztiválon délelőtt gyerekműsor, délután felnőttműsor, este pedig jazz-rock műsor. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvény egyben jótékonysági program is, hiszen a belépőjegyekből befolyt összeget a Magyar Kodály Társaságnak ajánlották fel a szervezők. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok és családtagjaik ingyenesen beléphetnek a fesztiválra, ezzel igyekeznek kifejezni megbecsülésüket a tanároknak, akiken nagyban múlik „a jövő nemzedékek sorsa”.
A fesztivál a kulturális szerepvállalás erősítését, a magyar fiatalság megszólítását és a hazai kulturális örökség bemutatását tűzte ki céljául.
A kulturális tárca több mint 43 millió forinttal támogatta az esemény megszervezését.
A miniszter felidézte, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt ismerte ezt fel a Helikon Kiadó, amely elindította a Hangzó Helikon sorozatot, s akkor senki nem gondolta, hogy ebből ekkora siker lehet, hiszen több mint százezer példány elkelt a szépen illusztrált verseskönyvekből és a hozzájuk kapcsolódó CD-kből.
Csák János rámutatott, hogy a fesztivál helyszíne, Kápolnásnyék szimbolikus hely a magyar kultúrában, hiszen itt született Vörösmarty Mihály.
Borítókép: Csák János szerint a magyar zenei és irodalmi kincset meg kell osztanunk egymással (Fotó: MTI)
