Csák János kulturális és innovációs miniszter a Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából megszervezett jubileumi tárlat és konferencia megnyitóján felidézte:
2009-ben a The Economist című lap karácsonyi számában Madách művéről azt írták, hogy a legjobb modern parabolája, metaforája az emberi létnek, haladásnak.
Pedig voltak versenytársak: Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka, Milton Elveszett paradicsoma – mutatott rá, kiemelve: Madách páratlan tablót állított arról, hogy különböző korokban hogyan gondolkodtak az emberek a haladásról.
Mint mondta, képes volt a modernitás idején összefoglalni azt, hogy az emberiség történetében milyen változásoknak, viszontagságoknak volt kitéve az ember, miközben az emberi természet igazán nem változik – erre bizonyíték Madách műve. Hozzátette: Madách Imre közéleti, politikai pályafutása során is összefoglalta azt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára.
Csák János kitért arra is, hogy nem véletlen, hogy ennyi fordítás született a Tragédiából.
Mint hangsúlyozta, a műfordítás veleje az alázat, alázat a szerző és a leendő olvasó iránt.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a megnyitón kiemelte: jó olyan nyelv beszélőjének lenni, amelynek nyelvi, poétikai teljesítménye számos nyelven olvasható.
Az ember tragédiáját 113-szor fordították és 216 kiadásban jelent meg
– tette hozzá. A mű külföldi és hazai hatástörténete is bizonyíték arra, hogy foglalkoznunk kell Az ember tragédiájával, visszatérni hozzá újra meg úja, felfejteni újabb és újabb jelentésrétegeit – mondta.
A konferencia résztvevői hallhatnak többek között Az ember tragédiája útjáról a világirodalomban, Madách művének szlovák, lovári, latin és ógörög nyelvre fordításáról, felvételről láthatják George Szirtes magyar születésű brit költő, műfordító előadását is. Előadást tart Szardar Tagirovszkij, a Tatár Köztársaság Nemzeti Színházának főrendezője, Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa és Rácz Rita, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának muzeológusa is.
A könyvtár nyitvatartási idejében látogatható jubileumi kiállítás hat tárlóban és hat tablón mutatja be a Madách-mű kötetben megjelent fordításait és fordítóit 1862-től napjainkig.
Többek között román, orosz, bolgár, ukrán, latin, spanyol, portugál, katalán, olasz, eszperantó, japán, arab, héber, jiddis, máltai, lovári, grúz, azeri, örmény, cseh, lengyel, szerb, szlovén, horvát, német, angol, norvég, francia, észt és svéd nyelvű kiadások kaptak helyet a kiállításon.
Borítókép: Szeptember 28-án megnyílt az Országos Idegennyelvű Könyvtár új kiállítása (Fotó: Máthé Zoltán)
