Vitályos Eszter emlékeztetett: a Himnusz 1844. augusztus 10-én csendült fel először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó vízrebocsátásakor. 1949-ben Rákosi Mátyás felkérte Illyés Gyulát, írjon új Himnuszt, valamint Kodály Zoltánt, hogy komponáljon hozzá zenét. Illyés elutasította a felkérést, csakúgy, mint Kodály. Rákosiék végül a Himnusznak csak a zenéjét játszották, később az állami rendezvényeken és iskolai ünnepségeken a Himnusz többnyire csak a szovjet himnusszal és az Internacionáléval együtt hangozhatott el.
Az államtitkár azt mondta, egyes művészek nemrégiben azzal kampányoltak, ideje lecserélni a Himnuszt, mert „már nem elég korszerű”. Hozzátette, „tisztán látszik, hogy mindez a Rákosi-gondolatkör folytatása, csak látszólag modern ruhába öltöztetve”.
Úgy folytatta: 1848-tól a törvényhozás nem ismerte el hivatalosan Kölcsey versét a magyar állam himnuszaként, csak az 1989. október 23-ától hatályos XXXI. törvény mondta ki, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ez a szöveg került be a 2011. december 31-ig hatályos alkotmányba is, 2012. január elsején pedig hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye, melynek első, Nemzeti hitvallás című része a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”.
Vitályos Eszter pszichológusok és irodalomtudósok megállapítására hivatkozva arról beszélt, hogy a Himnuszhoz kapcsolódó legfontosabb rituális cselekvés a memorizálás, azaz belsővé tétel. A szöveg ismerete – tette hozzá – egyfajta kulturális jelzője lesz a közösséghez tartozásnak.
A Himnusz valójában sorsdöntő varázsige – mondta az államtitkár. Úgy fogalmazott:
A Himnuszunknak köszönhető az a csodálatos tény is, hogy most is együtt vagyunk, igazi közösségként érezzük egymás hitét és gondolatait. Himnuszunk hívó szavára készült el a sok-sok itt látható alkotás, de úgy is mondhatnám, hitvallás.
A Józsa Judit Művészeti Alapítvány annak tiszteletére rendezte a Kárpát-medencei kortárs keresztény alkotóművészeti kiállítást, hogy Kölcsey Ferenc 200 éve tisztázta le a Himnuszt.
Józsa Judit beszédében kiemelte, az egységes nemzetben gondolkodáshoz elengedhetetlen a nemzetrészek sajátos gazdagságának megismerése, hogy „teljes képet kaphassunk a magyar kultúráról, mert csak így lehet sikeres a magyar jövőnk”.
A kiállítás a Kárpát-medencei alkotóművészeten belül a keresztény alkotóművészetet állítja fókuszba. Az elmúlt 70 évben a határon túlra szorult területeken kimagasló színvonalú életművek jöttek létre, de ezekből a honi művészettörténet méltatlanul keveset fedezett fel – mondta, hangsúlyozva, hogy hiánypótló tárlatról van szó.
Az alkotások október 8. és november 30. között tekinthetők meg a Józsa Judit Galéria V. Városház utca 1. alatti időszakos kiállítótermében, a tárlat ingyenesen látogatható.
A tárlaton – a nyílt pályázat mellett meghívásos felkéréssel - a Kárpát-medencéből és Magyarországról 84 művész munkái tekinthetők meg, a kortárs magyar művészeti alkotásokon keresztül megmutatva a nemzeti összetartozás erejét.
