A Szöul Történeti Múzeum budapesti kiállítása a koreai mindennapokat és ünnepeket, valamint a társadalmat átszövő érték- és szimbólumrendszert jeleníti meg az öltözékek és a lakásbelső finom mintázataiban, változataiban. Egy-egy ruhadarabban nemcsak Szöul hagyományai, viselőjének státusa, képzettsége, kora és neme van jelen, hanem az ott élők sorsa, mindennapjai is.
Vilhelm Gábor, a Néprajzi Múzeum kurátora a kiállítás sajtóbejárásán elmondta: a tárlaton 250 tárgy és számtalan fotó kíséretében mutatják be a dél-koreai fővárost száz évre visszamenőleg.
A tárlat négy terméből az elsőben a történelmi viseletek, a második teremben a női és a férfi ruhák, a harmadik teremben a mai kor viselete és lakótere ismerhető meg, a negyedik teremben pedig a szöuli hagyományos házak külsejét és belsejét tekinthetik meg a látogatók.
Csák János kulturális és innovációs miniszter a kiállítás megnyitóján kiemelte, hogy a budapesti tárlat és a Szöulban megrendezett magyar kiállítás csak a kezdete annak, hogy olyan szintre emeljük a kulturális kapcsolatainkat is, mint amilyen szinten a gazdasági kapcsolataink vannak.
Kitért arra, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a jövő évben háromhetes turnén mutatkozik be Koreában. Így az együttes által a koreaiak vizuális anyanyelvünk mellett énekelt és táncos anyanyelvünket is megismerhetik.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a kiállítás a koreai főváros, Szöul tradicionális viselet- és lakáskultúráját, valamint ennek az örökségnek a továbbvitelét kívánja bemutatni. Ám leginkább a személyes történetekről, párbeszédről és a kulturális találkozások értékeiről szól.
Lí Hjun-dzsin, a Szöul Történeti Múzeum kurátora Szöulról, a fehér városról beszélt. Mint mondta, a Csoszon-dinasztia idején a fehér szín volt az általános viselet a köznép számára: a mindennapokban általában fehérbe öltöztek, ünnepek alkalmával azonban színes ruhákat viseltek. A királyi család, az arisztokraták, a kormánytisztviselők, a kiszengek (kurtizánok) és a sámánok viszont változatos színű ruhákat hordtak. A kurátor egy XIX. századi, fácánmintával díszített Dzsogui, azaz ünnepi ruhát mutatott be, amelyet a Csoszon-dinasztia idején a királyi család nőtagjai viseltek fontosabb alkalmakon, például házasságkötéskor.
Hong Hjon-do kurátor hozzátette, hogy a kiállításon számos hánbokot fedezhet fel a közönség, nemcsak a koreai hagyományt és kultúrát tükröző viseletegyüttest, hanem ebből merítkező, modern designer darabokat is.
Emellett a hagyományos koreai technikával és stílusban készült épületet, a hánokot is megismerhetik az érdeklődők, amelyet a természettel és a környezettel harmóniában alkottak.
Előnyei miatt ma is használják Koreában, jóllehet a házak helyett már a modern épületek lakásai jelentik a lakóhelyek leggyakoribb formáját. A 2024. február 18-ig megtekinthető tárlaton az épületek szerkezeti érdekességein túl érzékelhetővé válik a férfi és a női terek közötti különbség.
