A döntőben három fiatal művész adhatta elő Liszt Ferenc I. zongoraversenyét. Közülük a kínai Hui Ping-csajt sorolta első helyre a György Ádám vezette zsűri. Az első díjas a magyar főkonzulátuson megtartott eredményhirdetés után az MTI-nek azt mondta: egész életére szóló élmény volt, hogy lehetőséget kapott a bemutatkozásra a Carnegie Hallban. Hozzátette, régóta tanulmányozza Liszt Ferenc zenéjét, a kisebb darabjaitól indulva jutott el a zongoraversenyig, ami által a magyar kultúra is közelebb került hozzá.
György Ádám zongoraművész, a zsűri elnöke és a zongoraverseny alapítója elmondta: céljuk Liszt Ferenc zenei örökségének ápolása, ismertségének szélesítése, valamint hogy lehetőséget adjanak fiatal művészeknek a bemutatkozásra a világ egyik, ha nem a legfontosabb koncerttermében, New Yorkban. − Liszt művészetének nagyon fontos szerepe van az identitásunkban, magyarságunkban, és óriási büszkeség most magyarnak lenni itt New Yorkban. Úgy érzem, hogy a New York-i Liszt Ferenc Zongoraverseny már a világ nagy zongoraversenyeinek „Grand Slamjéhez” tartozik.
György Ádám megállapította: a magyar kultúra számára is teret ad, hogy többezres közönség előtt tarthatták meg az idén is az eseményt a nagy presztízsű koncerthelyen.
A zsűrielnök azt is elmondta, hogy széles nemzetközi jelentkezői körből választották ki a döntősöket, akik lehetőséget kaptak a bemutatkozásra New Yorkban és debütálásra a Carnegie Hall Stern hangversenytermében.
A zsűri tagja volt Farkas Gábor zongoraművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoratanszékének vezetője, valamint Steve Spooner, a Johns Hopkins Egyetem zongoraprofesszora. Mindketten arról beszéltek az MTI-nek, hogy egy ilyen versenyen igazán nehéz győztest hirdetni. Farkas Gábor hangsúlyozta, hogy a fellépőkben fiatal kollégákat kell látni, nem pedig versenyzőket. Steve Spooner hozzátette, hogy nehéz rangsort állítani, hiszen a művészetben nincsenek győztesek és vesztesek, hanem eltérő előadói stílusok léteznek.
A zongoraverseny támogatója volt a New York-i Liszt Intézet, amelynek szerepével kapcsolatban Pásztor István főkonzul, Magyarország New York-i Főkonzulátusának vezető diplomatája úgy fogalmazott, hogy az intézet a magyar kultúra bástyája New Yorkban.
A döntős versenyzőket a Szent Lukács Zenekar kísérte, Marosi László karmester irányításával. Ő az esemény befejezésekor Liszt Ferenc zenei és kulturális szerepére utalva arra a történelmi tényre hívta fel a figyelmet, hogy kevesen tudják, illetve gyakran elfeledkeznek arról:
Liszt Ferenc volt az, aki Beethoven születésének 100. évfordulóján a németek érdektelensége ellenére három koncertjének bevételével finanszírozta zeneszerző elődje szobrának felállítását szülővárosában, Bonnban, és az a szobor máig ott áll.
A tervek szerint 2024-ben ismét megrendezik New Yorkban a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, a szervezők szándéka szerint a korábbiaknál is szélesebb kört bevonva.
A zongoraverseny alapítója, György Ádám zongoraművészként 2020-ban elnyerte a Liszt Ferenc-díjat. Ő az egyik legismertebb magyar zongoraművész, aki a világ számos koncerttermében ad elő, 2012-ben a labdarúgó Európa-bajnokság megnyitóján 300 millió néző hallhatta a játékát, idén pedig a Bajnokok Ligája (BL) isztambuli döntőjének megnyitóján adta elő a BL himnuszát. A művész egyben alapítója a György Ádám Alapítványnak, amelynek célja a fiatal tehetségek felkarolása és támogatása.
Borítókép: A Carnegie Hallban három fiatal művész adhatta elő Liszt Ferenc I. zongoraversenyét (Fotó: Getty Images/Noam Galai)
