A Balázs Géza egyetemi tanár által vezetett rendezvényen házigazdaként Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki Kányádi Sándor soraival kezdte beszédét, miszerint egyetlen hazánk van, a magyar nyelv. Mint mondta, e sorok arra emlékeztetnek minket, hogy sokszor könnyelműen elfeledkezünk a kötelességeinkről. Pedig ahogy hazánk kötelezettségeket ró ránk, úgy a nyelvünk művelése is kötelességünk.
– Mi itt a Nemzeti Színházban nap mint nap a nyelv előtt tisztelgünk, amikor színpadra lépünk. Ez egy folyamatos küzdelem, élethosszig tartó tanulás – osztotta meg gondolatait Rátóti Zoltán. Ezt követően került sor arra a bejelentésre, amely szerint Sátoraljaújhely – amelynek a magyar nyelv életében betöltött jelentőségét Balázs Géza egyetemi professzor lapunkban megjelent írása is összefoglalja – mostantól A magyar nyelv városa címet viselheti. Az elismerést Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere vette át, aki beszédével emlékeztetett rá, hogy számos híresség kötődik a városhoz, többek közt Kossuth Lajos, Andrássy Gyula vagy például Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, és akinek sírhelye is a városban található.
Ugyancsak a rendezvényen került sor annak az együttműködésnek az aláírására, amely a Magyarságkutató Intézet és a Petőfi Kulturális Ügynökség között valósul meg.
Az együttműködési megállapodást Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, illetve Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója írta alá. Kásler Miklós az ünnepségen mondott beszédében kiemelte: a Magyarságkutató Intézet kötelességének érzi, hogy művelje a nyelvet, megőrizze azt, és megvédje minden külső támadástól. Mint mondta, a magyarság eredetének kutatása mellett az értékek védelme, valamint a kormány nyelvstratégiáját előkészítő javaslatok tétele is kiemelt feladatuk. Hangsúlyozta, hogy a most aláírt együttműködés alapja az, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség ugyanezeket a célokat tűzte zászlójára.
Ugyancsak az ünnepségen került sor a Magyartanárdíj átadására is. A Petőfi Kulturális Ügynökség két éve megalakult Kazinczy Műhelye a kezdetektől kínált képzéseket, segédanyagokat, élményszerű programokat a magyar tanároknak. A Petőfi Kulturális Ügynökség alapította Magyartanárdíjat idén Széplaki Erzsébet, dr. Hauber Károly és Adamikné Jászó Anna vehette át.
Széplaki Erzsébet tanító magyartanár, tankönyvíró, magyartanári továbbképzések vezetője. Dr. Hauber Károly magyar és német szakos tanár, aki 2018 óta honlapján közzétett, érettségire felkészítő multimediális tananyagokkal is segíti a magyartanárokat. Az Életmű-díjjal idén Adamikné dr. Jászó Annát, az ELTE egyetemi tanárát, az MTA doktorát jutalmazták, aki kilenc évig tanított gimnáziumban, majd évtizedeken át fontos szerepet játszott a tanítók és tanárok képzésben, valamint a nyelvtudományi doktori képzésben. Tudományos munkássága a leíró és a történeti nyelvészet mellett elsősorban az anyanyelvi nevelésre, azon belül az olvasástanítás módszereire, történetére, valamint a retorikára irányul. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az immár 24. alkalommal megrendezett Kossuth-szónokverseny elindítása, amelynek idei döntőjére az ünnepség után a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében került sor.
A korábbi fordulók eredményei alapján a szónokverseny döntőjében összesen 21 fiatal mérhette össze retorikai tehetségét és vitakészségét. A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye, a Nemzeti Színház, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara, valamint a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport által szervezett megméretés zsűrielnöke Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, fővédnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója volt. A zsűri tagjai Aczél Petra nyelvész, Balázs Géza nyelvész, Kiss Róbert Richárd újságíró, kommunikációs szakember, Török Ádám tiktoker, Katona Kinga színművész és Merényi Hajnalka irodalmár voltak. Rátóti Zoltán örömét fejezte ki, hogy immáron második alkalommal adhat otthont a Nemzeti Színház ennek a jeles rendezvénynek. Mint mondta, Vidnyánszky Attila vezetésével a Nemzeti Színház minden évben a maga módján, az előadó-művészet eszközeivel ünnepli meg az anyanyelvünket.
A Kossuth-szónokverseny különösen kedves számunkra, mert egyetértünk a küldetésével: teremtsük meg és gyakoroljuk be a helyzethez illő anyanyelvhasználat helyes és szabatos formáit! Minden gyakorlati tevékenység, így a nyelvhasználat is úgy rögzül, ha az ember tevékenyen űzi, és különböző helyzetekben kipróbálja magát. Azt hiszem, nincs erre jobb helyszín, mint egy színház. És kevés jobb alkalom kínálkozik erre, mint egy szólóverseny
– emelte ki köszöntőjében a zsűri elnöke. A kétfordulós döntő első részében a 21 versenyző 3-3 percben fejthette ki gondolatait egy előre megadott téma kapcsán. A második fordulóba hatan jutottak tovább. Itt már vitakészségüket is meg kellett csillogtatniuk. A verseny első helyezettje az élmény és a tapasztalat mellett 300 ezer, a második és harmadik helyezett pedig 200 és 100 ezer forinttal gazdagodva térhetett haza.
Borítókép: A Magyartanárdíj kitüntetettjei - Hauber Károly, Széplaki Erzsébet és az életműdíjas Adamikné Jászó Anna képviselője, Adamik Tamás, valamint Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója a magyar nyelv napja alkalmából tartott ünnepségen a Nemzeti Színházban 2023. november 11-én (Forrás: Bach Máté/Magyar Nemzet)
