Vetsey Károly a családjával sok időt tölt a tóra néző badacsonyörsi házukban, a művész a víz ezer arcának nagy rajongója, még a horgászcsónakból is elmereng a látványon. Amit pedig lefényképez, azt később lefesti a műteremében. Előfordul, hogy késő éjszakáig dolgozik, aztán amikor nyugovóra tér, akkor sem hagyja pihenni egy apró részlet, ezért felkel és folytatja a festés, amíg el nem készül a kép, derül ki a riportból.
Az akril alapra ráfest olajjal és elképesztő érzékkel adja vissza a fémserlegre vetülő fényt, a Balaton vizén tükröződő naplementét. A víztükör látványa mindig rabul ejti a balatoni fények festőjét. De Galyatetőn az erdőt járva is a bükkfák közé egy résen beszökő fény látványa fogta meg igazán. Rájött, hogy nem csak ecsettel, hanem szivaccsal, ruhával, ujjal szintén el lehet mázolni az akrilt és aztán rá építkezve tökéletesen visszaadni a felhő látványát, amint a nap fénye ki akar törni mögüle. Egyes alkotásai meglepő módon hasonlítanak édesapja képeire, amelyek közül néhány megmenekült a háborútól és a nappali falát díszíti
– olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, Vetsey Károly már nem másol, csak saját képekben gondolkozik és a hetvenötödik születésnapjára szeretne rendezni egy tapolcai tárlatot.
Borítókép: Vetsey Károly festménye (Forrás: Facebook/Agóra Veszprém Kulturális Központ)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!