Nobel-díj: minden, amit az elismerésről tudni kell

A Nobel-díjakat a hagyomány szerint mindig Alfred Nobel halálának napján, december 10-én adják át. A kitüntetettek névsorát azonban ekkorra már ismerjük, s ez idén sincs másként. Hazánk két újabb Nobel-díjast adott a világnak Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében.

2023. 12. 10. 17:15
A Nobel-díj 18 karátos aranyérméje
A Nobel-díj 18 karátos aranyérméje Forrás: nobeliprize.com
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Nobel-díj átadásának helyszíne, a stockholmi Koncertterem
A Nobel-díj átadásának helyszíne, a stockholmi Koncertterem. Fotó: Getty Images/Pascal Le Segretain

 

Ki kaphatja meg a Nobel-díjat?

A Nobel-békedíj kivételével, ami szervezeteknek is adható, az elismerést csak természetes személy kaphatja meg. A díjazottakat egy több hónapig tartó, többlépcsős folyamat során választják ki, a fizikai, kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosit a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmit a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat pedig a norvég parlament, a storting tagjaiból választott öttagú bizottság ítéli oda.

Az első Nobel-díjakat hat személy kapta meg 1901. december 10-én. Minden kategóriában egy díjazott volt, kivéve a Nobel-békedíjat, amelyen ketten osztoztak: Henry Dunant és Frédéric Passy. A fizikai elismerést Wilhelm Röntgennek, a kémiait Jacobus Henricus van ’t Hoffnak, az orvosit Emil von Behringnek, az irodalmit pedig Sully Prudhomme-nak ítélték oda. Érdekesség, hogy ekkoriban a díjazottak nevét az átadási ceremónia napjáig titokban tartották, nem hozták nyilvánosságra hónapokkal korábban, mint manapság.

 

A legidősebb Nobel-díjas majdnem százéves volt

Eddig, vagyis 1901 és 2023 között összesen 621 alkalommal ítélték oda a díjat, ezer embernek vagy szervezetnek. A díjazottak száma viszont ennél alacsonyabb, 965, mivel néhányan többször is megkapták a díjat, például a fizikai és kémiai elismeréssel is jutalmazott Marie Curie vagy a háromszoros Nobel-békedíjas Nemzetközi Vöröskereszt. 

A legfiatalabb a 2014-ben, 17 évesen a gyermekek jogaiért díjazott pakisztáni Malala Yousafzai, a legidősebb pedig a német származású amerikai John B. Goodenough, aki 97 éves volt, amikor 2019-ben kémiai Nobelt kapott.

 

Eddig önszántukból ketten utasították vissza a kitüntetést: 

  1. Jean-Paul Sartre francia író, aki elvből nem fogadott el semmilyen kitüntetést, és 

2. a Henry Kissingerrel megosztva díjazott Le Duc Tho, akit a vietnámi béketárgyalások miatt tüntettek ki, de azt mondta, ellenfele megszegte a fegyverszünetet, így nem fogadja el a Nobel-békedíjat. 

 

Többen viszont kényszerből utasították vissza a díjat, 

  1. így Richard Kuhn, Adolf Butenandt és Gerhard Domagk német tudósok, akiknek Adolf Hitler tiltotta meg az elismerés átvételét, illetve 
  2. Borisz Paszternak orosz író, aki elfogadta volna a díjat, de a szovjet hatóságok arra kényszerítették, hogy utasítsa el. 

Borítókép: A Nobel-érme (Forrás: Nobelprize.com)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.