Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője az „Egyszer volt, hol nem volt...” – a magyar népmesék varázslatos világa című alkotópályázat eredményhirdetésén felidézte: a magyar népmese 2020. október 15-e óta hungarikum, de a magyaroknak ősidők óta az életük része.
Az ügyvezető emlékeztetett: a 70-es években a Magyar népmesék című televíziós sorozat révén sokak számára összeforrtak a történetek a Kaláka együttes főcímzenéjével és Szabó Gyula hangjával. Novák Irén szerint azt azonban már kevesebben tudják, hogy Jankovics Marcell rendezőnek az is célja volt, hogy minden epizódban megmutassák egy-egy táj jellegzetes népművészeti motívumkincsét. Ezért is érdemes felnőttként újra megnézni a részeket, amelyek minden korosztály számára tartogatnak mondanivalót – tette hozzá.
Mint elhangzott: az érdeklődők a Nemzeti Művelődési Intézet 2023 decemberében meghirdetett felhívására, az A Szakkör program Kárpát-medencében elindult szakköreiben készített alkotással pályázhattak, amelyet a népmesék világa ihletett. Novák Irén elmondta: kreatív és igényes alkotások születtek a felhívásra. Magyarország minden vármegyéjéből, de a határon túlról, Kárpátaljáról, Erdélyből, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek pályázatok.
– Izgalmas bemutató videókkal, színes fázisfényképekkel, csodálatos alkotásokkal elevenítették meg a pályázók a magyar népmesék világát, történeteit és kiemelkedő alakjait
– fogalmazott.
Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a 108 szakkör által beküldött pályamunkákat 18 tagú zsűri értékelte, amelyet szervezetük koordinált. A bírálóbizottság 12 szempont mentén állította össze az értékelését, amelyek között szerepelt a kivitelezés minősége, az alapanyag, a funkció és a díszítés összhangja, valamint a műfajnak, illetve népi kézművességnek való megfelelés, de szempont volt az is, hogy az alkotás mit nyújt a befogadónak – sorolta.
A pályamunkák egyebek mellett A kismalac és a farkasok, a Macskacicó, A só, az Életfa, A királykisasszony jegyei, a Király Kis Miklós, A háromágú tölgyfa tündére, Az aranyszőrű bárány, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Mátyás király és az igazmondó juhász, illetve Az égig érő fa című mesékből merítettek. A beküldött alkotások közül a zsűri tizenkettőt oklevéllel jutalmazott. A tárlatmegnyitón közreműködött Berecz András énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Az alkotópályázatot követően nyílt meg a Nemzeti Művelődési Intézetben az 500 év hagyatéka – Ament Éva bútorfestő és tanítványai című kiállítás is.
Ament Éva megnyitójában arról beszélt, hogy nagy tisztelettel néznek elődeik, a festőasztalosok munkáira, amelyek közül az egyik legrégebbi emlék az 1508 és 1520 között készült gogánváraljai református templom festett mennyezete.
Kiemelte: a mai bútorfestőknek elkerülhetetlen ezeknek a munkáknak az ismerete, ezért is emelték be A Szakkör bútorfestő képzésébe a templomok mennyezetfestését. Tárlatuk az 500 évvel ezelőtt készült erdélyi mennyezet egy részletének rekonstrukcióját mutatja be 25 templomkazettán keresztül, amelyet alkotótársaival, öt tanítványával készítettek el.
A kiállítások 2024. május 20-ig látogathatók a Nemzeti Művelődési Intézet székházának nyitvatartási idejében.
Borítókép: Részlet a Magyar népmesék rajzfilmsorozatból (Forrás: YouTube)
