– Ezúttal vendégművészként dolgozik együtt, Bársony Bálinttal és az MRP-vel. Ő mesélte, hogy ön tavaly behozott egy számukra izgalmas, balkános, keleties témát, és valójában ez szolgált alapjául ennek a dalnak. Milyen volt a közös munka?
– Ez a történet egy-két évre nyúlik vissza. Bársony Bálinték a Klebelsberg Kulturkúriában jótékonysági esteket szerveztek, amelyek sikeresen zajlottak, nagyszámú közönség előtt. Többször meginvitáltak, és ez azért is kedves meghívás volt számomra, mert olyan világhírű vendégművészek is felléptek ott, mint például Molnár Levente operaénekes. Megtiszteltetés volt ilyen produkciókban részt venni.
– Mi alapozta meg az újabb közös zenélést?
– Bársony Bálint a legutóbbi műsorunk alkalmával mondta, hogy hozzak valami zeneanyagot, amit ők szívesen megtanulnak, illetve hogy én is muzsikáljak benne, ne csak énekeljek a koncerteken. Egy dallamjavaslatból, amit ott eljátszottam, ők készítettek egy újabb feldolgozást, majd elkészült belőle egy zenei anyag. Valójában ez egy moldvai táncdallam. A zenésztársak ettől a muzsikától fellelkesedtek, és most készítünk ehhez a dalhoz egy videofelvételt is.
– Ebben nemcsak hegedül, hanem énekel is.
– Így van. Az az igazán jó az ilyen típusú forgatásoknál, hogy már egy korábban elkészített felvétel segít bennünket végig a munkafolyamat során. Ennek ellenére az is fontos, hogy életszerű végeredmény szülessen, azért, hogy élvezhető legyen a végső produkció.
– Hogyan jellemezné a most elkészült dalt?
– Ebben az összeállításban elhangzik egy népi imádság, ami Szűz Máriához szól. A liturgikus népi énekek tárában már jó ideje szerepel, feljegyzésre került. Voltaképpen egy több száz éves népi imáról van szó, amely különböző változatokban szerte a magyar nyelvterületen létezik. Minden egyes vidéken másképp díszítik, másképp igazítják, ahogy ez a népzenében lenni szokott. Ebben az összeállításban a magyarságot, a magyar lelket jeleníti meg, a balkánt idéző zenei környezetben. Remélem, ezután még többekhez eljut majd ez a szép népi imádság.
