Amikor 1823-ban kitört a görög szabadságharc a törökök ellen, csatlakozott a felkelőkhöz, vagyona maradékát is nekik adta. A saját pénzén felfegyverzett csapattal 1824 elején Nyugat-Görögországban szállt partra, és már ekkor megírta saját sírversét. Lord Byron 1824. április 19-én halt meg mocsárlázban a nyugat-görögországi Meszolóngi (Missolonghi) városában. Holttestét végakarata ellenére bebalzsamozták és Angliába, Hucknallba vitték, belső szerveit egy kőurnában Meszolóngi egyik templomában helyezték el.
Miben mutatott újat?
Byron költői kifejezésben és nyelvezetében is újat hozott, szakított az akadémista verseléssel.
Dicsőítette a szabadságot és a szépséget, együtt érzett a gyöngékkel, de jellemző rá a híres „világfájdalom” is. Művészete nemcsak stílus, de életérzés és magatartás is volt, hatása a korra és az utókorra hatalmas. Merített belőle Goethe, Puskin, Victor Hugo, Baudelaire, Schopenhauer és Nietzsche, a magyar írók közül főleg Petőfire, Jókaira, Madáchra, Adyra, Szabó Dezsőre és Juhász Ferencre hatott. Verseit – többek között –- Liszt Ferenc és Verdi zenésítette meg.
Kosztolányi Dezső Byron-fordítása
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja számolt be nemrégiben a felfedezésről, miszerint egy 1904-ben, Kosztolányi Dezső által készített Byron-fordítás került elő, melynek idáig csak töredékei voltak ismertek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!