Mint elmondta, a Magyarságkutató Intézet ebben az időszakban rendkívül rövid idő alatt nagy szellemi teljesítményt végzett. Összesen 104 – magyar és angol nyelvű – tudományos publikációt, könyvrészletet és könyvet adott ki, a megjelenésre váró tudományos publikációk, könyvrészletek, könyvek száma 55, a folyamatban lévő tudományos kiadványok száma 49.
Az elmúlt egy évben kilenc tudományos konferenciát szervezett az intézet,
2023 októberében pedig a Múltunk feltárása – Abasártól Mongóliáig elnevezésű kamarakiállításon tekinthették meg az érdeklődők a 2019 és 2022 között, önállóan és társintézményekkel együttműködésben végzett régészeti feltárások eredményeit. Az abasári ásatások témakörében az intézet 2024. április 16-án rendez konferenciát.
A főigazgató hangsúlyozta, a számok önmagukban rendkívül mély benyomást keltenek, és ha hozzávesszük a tudományos jellegű, de a közvélemény számára elkészült tájékoztatókat, sajtószerepléseket, kerekasztal-beszélgetéseket és egyéb tevékenységeket, akkor ez még inkább megjelöli és nyomatékosítja az eddig elért eredményeket.
– Megemlíteném a Magyar Királyok Nemzeti Pantheonját, amely kapcsán nagyon szép, szinte már nemzeti összefogás jött létre. Ennek lényege, hogy Szent István királyi kápolnáját, a Nagyboldogasszony tiszteletére megépített Szűz Mária-bazilikát a kolostorral együtt kellene helyreállítani, ami méltó lenne a magyar nemzethez, Szent István emlékéhez és az ott eltemetett magyar királyok, főpapok és országbárók emlékéhez. Ebben az újjáépített bazilikában gondoljuk végső nyughelyükre tenni az eredetileg ott eltemetett királyainkat. Erre vonatkoznak az osszáriumban zajló munkálatok, uralkodóink azonosítása, amely során az archeogenetika módszerével meg lehet határozni a csontvázak genetikai állományát, referenciaszemélyek révén közelíteni lehet a személyekhez is. Elindult az Y-kromoszóma, valamint a mitokondriális DNS-ek vizsgálata is, tehát két irányból próbáljuk beazonosítani a csontvázakat, és így eljutni a személyekhez. Ennek egyik felvonása, a Macsói Béla hercegtől származó minták feldolgozása jelenleg nagy tempóban zajlik, és jövő héten fogunk bejelenteni egy következő személyt, akinek a leányági felmenői a korai Árpád-korig mutatnak vissza – mondta a főigazgató.
2024. február elsejével elindult a Magyarságkutató estek elnevezésű program, amely keretében tematikus kerekasztal-beszélgetéseket folytatnak a szakértők.
Az eddigi alkalmak során a Szent Korona-eszme, Szent Korona-tan kiemelt témaköreiről tudhattak meg többet az érdeklődők, illetve kezdetét vette A hunok nyomában című tudományos beszélgetéssorozat is. A tervek között szerepel az ugyancsak nagyon jelentős, a magyar királylányok civilizatorikus szerepéről folytatott kerekasztal-beszélgetés, amely méltó folytatása lenne az elmúlt évben az intézetben megrendezett tudományos konferenciának. A témához kapcsolódóan előkészületben van egy magyar és egy angol nyelvű kiadás is.
Balogh Andrea Johanna tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettes kiemelte, a Magyarságkutató Intézet közösségi felületein megjelenő tartalmak hatalmas érdeklődésre tartanak számot. A hazai 5,7–6,7 millió felhasználó közül az intézet Facebook-oldala az elmúlt évben közel 1,5 millió regisztrált felhasználót ért el.
